Vallások olvasztótégelye

Ecseri templomrom

Szentes és határának egyetlen, és részben álló középkori műemléke az ecseri templomrom. Az épület maradványa ma is látható a Szentesről Szarvasra vezető út mentén, a szántóföld közepén.

Ecser eredetileg kun szállás, majd kun falu volt. Templomának egykori hossza 15,75 m x 8,57 méter. A szentély nyolcszögletű, mely három oldalával apszist képez a hajóval. Jellegzetes románkori falazású építmény, téglából és terméskőből épült. A téglaméretek, az eltérő falazási technika, a déli bejárat feletti félköríves záródású ablak azt bizonyítják, hogy a templomnak Árpád-kori periódusa is volt. Az előkerült régészeti leletek alapján az építés ideje a 13. század második felére tehető. A szentély délkeleti sarkán álló, egyetlen vaskos támpillér utólagosan épült. Az egykori Ecser falu a török-tatár veszedelem során pusztult el a 17. században, és nem is épült újjá. A templom romjai 5-6 méter magasságban még ma is állnak. A templomban falfestés töredékre is bukkantak.

 

Evangélikus templom

Szentes belvárosában, a református és az ortodox templom szomszédságában, a Kossuth Lajos utca 9-es szám alatt igen szép, hegyes tornyú templomot pillanthatunk meg, az evangélikusok templomát. A templom harmonikusan illeszkedik a városképbe.

A Luther-téri, neogótikus, idomtégla architektúrájú Evangélikus templom Francsek Imre tervei alapján épült 1905-ben. Kiváló arányaival, kecses, égbenyúló tornyával hívja fel magára a figyelmet. A neogótikus templom vöröstégla burkolatú. Ablakainak mindegyike csúcsíves. Négy tornya van: a harangtorony, két oldalán a két lépcsőtoronnyal, illetve a tetőgerincen magasodó huszártorony. A 45 méter magas harangtorony földszintjén díszes bejárat, kétoldalt korinthoszi fejezetű oszlopok, fölötte kör alakú rózsaablak. A harangház ikerablakai fölött a toronyóra látható, a város adományozta, tartja fönn és világítja ki esténként, Hermann Pál szentesi órás készítette a templom építésével egy időben. Ahogy a katolikus és a református toronyórát, úgy ezt is Vidovics Ferenc szentesi órásmester tartja karban. A kapu két oldalán kétszakaszos támpillérek húzódnak.

A lépcsőtorony, illetve a huszártornyok nyolcszögletűek. Figyelemre méltóak még a templomot díszítő vasalási munkák: a toronysisak sarkain lévő vízköpők, illetve a bejárat növényornamentikás kovácsoltvas díszítése. Az északkelet-délnyugat tengelyű templom oldalhomlokzatain négy-négy ablak és öt-öt támpillér van. A templom ablakai színes üvegmozaikból készültek, az oltártérségben Krisztus-jeleneteket mintázva. A karcsú toronysisak, keskeny, hosszú, csúcsíves ablakok, a hangsúlyozott támpillérek, a meredek tetőzet, az apró tornyocskák, a bejárat fölötti rózsaablak a gótikus építészet legjellemzőbb stíluselemeire utalnak, egyúttal a templom a környék legtisztább gót stílusú épülete.

A templom orgonáját özv. Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékezetére. A harangok szintén a hívek adományaiból készültek Hőnig Frigyes aradi haranggyáros műhelyében. A templom hajójának déli belső falán az I. világháborúban elesett evangélikus hősök márványtáblája látható, melyet Koncz Antal helyi szobrászművész szecessziós kőfaragványa keretez (1925).

 

Felsőpárti református templom

Szentes református lakossága jelentősen gyarapodott a 19. században. Ezért 1871-ben a presbitérium szükségszerűnek találta, hogy egy új templom épüljön a Felsőpárt városrészben, mivel az túlságosan távol esett a belvárosban található Református Nagytemplomtól. A beérkező 10 pályamű közül Dobovszky József tervét fogadták el, aki többek közt a ráckevei és a tiszakécskei református templomot is tervezte. Az építési munkákat Oláh Lajos szentesi építőmester, az egyéb kivitelezést Szatmári Pál szentesi asztalosmester nyerte el. A harangok, a színes ólomüveg ablakok és az úrasztali felszerelés tehetős szentesi családok adományaként kerültek a templomba. A toronyórát a hagyományoknak megfelelően a város ajándékozta az egyháznak.

A templomszentelés látványos külsőségek mellett 1914-ben ment végbe. A templom külső homlokzata tégla architektúrás, műkő építészeti elemekkel díszített. A négyszög alakú főhajót két oldalhajó egészíti ki, a főtengelyben egy toronnyal, mely a főbejárat bélletes ajtaját foglalja magában. A templomhajót lezáró félkör alakú apszisban helyezték el a faragással díszített szószéket, az úrasztalt és a keresztelőmedencét. A templom külső homlokzatának műkő elemei, a karzat mellvédje és a belső berendezés azonos, a népi díszítőművészetből kiemelt motívumrendszert mutatnak. A megépült felsőpárti református templom a századforduló szecessziós építészetét képviseli.

A Vörösmarty és a Jókai utca sarkán álló templom tornyának magassága megegyezik a Nagytemploméval, 43 méter, ebből a falmagasság 26, a sisak 14, a toronygomb és a csillag 3 méter. Az órával kapcsolatos érdekesség, hogy bár a számlapok a harangok fölött vannak, maga az óraszerkezet a harangok alatt van elhelyezve. A torony két oldalán lépcsőtornyok húzódnak. Kereszthajója trapézszerűen záródik. Ablakai félköríves záródásúak, illetve kör alakúak.

Belsejének értéke, hogy tisztán áttekinthető. Minden építészeti eleme tisztaságot, nyugalmat sugároz, ugyanezt támasztja alá a falak fehérsége és puritánsága. A teret csúcsíves fiókos dongaboltozatú Rabitz-mennyezet fedi. A vaspilléreken nyugvó karzat mellvédjén ízléses majolikadíszítések láthatók. Az orgonát Angster József készítette1928-ban.

 

Jézus Szíve római katolikus templom

Szentes katolikus népességének növekedése miatt a Felsőpárt városrészen is igény jelentkezett új templom építésére. A váci megyés püspök 1920-ban kiadott rendeletében a szentesi plébánia két részre osztását szorgalmazta. A Jókai utcán felállított új plébániát Jézus Szent Szívéről keresztelték el.

Az építendő templom terveit Fábián Gáspár készítette el, és Cseuz Béla városi főmérnök hagyta jóvá. A templom freskóinak elkészítésére Márton Lajos budapesti festőművészt kérték fel. Ő rajzolta meg a színes üvegablakok terveit, melyeket Palka József üvegfestő valósított meg. A kararai márványból készült főoltár Nordio N. oltárépítő-mester munkája.

Az új templom egy év alatt elkészült, 1943-ban szentelték fel. Nyugati, főbejárati homlokzatát Jézus Szent Szívét ábrázoló bronzszobor díszíti. A neoromán stílusban épült modern küllemű, kecses, szép vonalú templombelső kiképzése is tetszetős. Az oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai méltó díszei a templomnak.

A középső oltárkép címe Szentes város hódol Jézus Szent Szívének, s úgy ezen, mint a többi képen látható alakok mind szentesi emberekről vannak mintázva, úgyhogy ha a hívők az oltárképre tekintenek, csupa szentesi arcot látnak. A főkép aranymezejéből kiemelkedő Jézus szívét átadja édesanyjának Szűz Máriának, aki viszont azt közvetíti az egész világnak. Jézusnak és Máriának azután hódol a magyar szentek kara: Szent István, a liliomot tartó Szent Imre, a térdelő Szent Gellért, az evangéliumot tartó Balog Mór pécsi püspök, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet és Margit, s a keresztes vitézek zászlajával a törökverő Szent Lőrinc. A főkép alsó részén látható Szentes város katolikus lakóinak a hódolata, a kép hátterében a város látképével. A kép előterében pedig középen ott látható: Fekete Dömötör és felesége Aradi Viktória, akik hagyatékukkal lehetővé tették az új templom építésének elindítását, s Irén páter, amint elhatározva az új templom építését, hármasban hódolnak Jézusnak, és egyúttal bemutatják a templom modelljét. Velük együtt mutatják be hódolatukat a város minden rendű és rangú polgárai.

A jobb oldali oltárkép Szent Ferenc a greccói barlangban címet viseli, s azt a jelenetet örökíti meg, amint a Pápa engedélye alapján 1221-ben a greccói barlangban miséző Assisi Szent Ferenc karjai között megjelenik a kis Jézus.

A főoltár harmadik képe: Szent Klára az oltári szentség szolgálatában. Ez a kép azt a jelenetet mutatja, amikor a szaracénok megtámadták Szent Klára kolostorát, és Szent Klára védekezésül az oltári szentséget hozta ki, mire a szaracénok az abból kiáradó fényességtől megriadva elmenekültek.

A negyedik, a Mária oltár feletti kép a Rózsafüzér királynője címet viseli, s azt ábrázolja, hogy Szűz Mária rózsafüzért ad a kis Jézusnak, aki viszont azt továbbadja a köréje sereglő kongreganista lányoknak és fiúknak.

 
 

Református Nagytemplom

A Kossuth tér északi oldalán Szentes egyik legjelentősebb műemléképülete, a kora klasszicista Református Nagytemplom áll (1808-1826). Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma. Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. Itt található az ország egyetlen működőképes eredeti Angster-orgonája mely Angster József és fia, pécsi mesterek munkája.

Az 1760-ban leégett középkori templom helyén 1808-1826 között új templomot épített a református egyház. Kiss Bálint református lelkész közreműködésével Fischer Ágoston kecskeméti építészt bízták meg a tervek elkészítésével. A végleges formáját elnyert építmény a legnagyobb magyarországi templomok közé tartozik. A 40 métert meghaladó torony klasszicista, az épület többi része későbarokk stílusjegyeket hordoz. A főbejárat kőkeretes, szemöldökíves kiképzésű, a torony legömbölyített sarkainál szintekre tagolt pilaszterek futnak. Kosáríves oromzata fölött vas korláttal védett körüljáró látható.

A torony magasított, rézből készült, bordázott félgömb kupolával van fedve. Az északi homlokzaton a falpillérek között szegmentíves ablakok láthatók. A déli homlokzatot 1891-ben 7 pillérből álló támpillér sorral erősítették meg. A templom nyugati vége egyenes záródású, sarkai lekerekítettek, a főtengelyben szegmentíves szemöldökkel koronázott két-szárnyú ajtóval, a koronázópárkány fölött timpanonnal. A 48 x 24 méteres belső térben kialakított emeletes karzat asszimmetrikus, a hajó északi oldalán és a két rövid végén állnak. A karzat mellvédjén copf füzérdíszítés látható.

Az asszimmetrikus tér befedését két nagy csehsüveg boltszakasszal és mellette két kis csehsüveg boltszakasszal alakították ki. A diófa szószék késő copf stílusú, politúrozott felülettel, aranyozott szegélyekkel, kékesszürke márványozott oszloptesttel és vázadísszel készült alkotás. A templom felszereléséhez 18. századi iparművészeti tárgyak is tartoznak: ónlámpák, ónkannák, úrasztali pohár, úrasztalterítő, úrvacsoraserleg. A város költségén vásárolt toronyórát Rauschmann budai órás készítette és Kari Vitus szerelte fel 1828-ban. A hagyomány szerint ez volt a második horizontális óra Magyarországon, az első József nádor alcsuti kastélyának tornyában volt.

Az önkormányzat és az egyház példaértékű összefogásával 2008-ban elkészült a templom külső-belső felújítása, így ma ismét teljes pompájában tekinthető meg.

Az egyházi rendezvényeken kívül hangversenyeket és kiállításokat is rendeznek falai közt. Kivételes akusztikájának köszönhetően komoly- és könnyűzenei koncertek helyszínéül szolgál.

 

Szecessziós temetőkápolna

Özv. Rekettyés Istvánné 1908 tavaszán alapítványt hozott létre a szentesi római katolikus egyháznál, hogy kápolna épüljön a Kálvária nagytemetőben. Az egyháztanács tervpályázatát ifj. Bene István szentesi építész nyerte. A toronnyal ellátott, gúlatetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kiképzett épület az év végére elkészült. A harang fölszerelése, az oltár és a belső berendezés adományokból csak évekkel később készült el. A temetőkápolna szecessziós vonalvezetésű építészeti elemei, falfelületei kecsesek, minden oldalról látványos hatást keltenek a síremlékek övezetében.

 


 

Szent Anna római katolikus templom

A középkori templom alapjaira épült kisméretű és rossz állagú templomot a váci püspök 1842-ben bezáratta. 1844 tavaszán a templomot a ma is álló háromszintes barokk toronytest kivételével lebontották. Az újjáépített templom jelenlegi klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte el, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek föl. A torony újabb emeletet és hagymatagos későbarokk toronysisakot kapott.

A bejárati oldalon, falfülkében elhelyezet két barokk megfogalmazású szobor (Szent József és Szent Péter) korábbi építési időszakból származhat. A templom szentélyében Szent Anna tiszteletére készült főoltár látható. Az oltárképen Szent Anna a kis Máriát a tízparancsolatra tanítja, háttérben Joachim alakjával. Az oltár oromzati képén Szent István felajánlja a koronát Máriának. A szentély boltozatát, az Angyali üdvözletet ábrázoló szecessziós stílusú falkép díszíti, mely Endre Béla alkotása. A templomhajót a szentélytől elválasztó diadalív boltívén Terney Béla seccoja (falképe) látható, mely A magyar szentek hódolatát ábrázolja. A diadalív két oldalán egy-egy mellékoltár áll, balra a Szentháromságot, jobbra Szűz Mária és Szent József eljegyzését jelenítik meg. A templomhajó boltívekkel osztott mennyezetének falképeit Rudnay Gyula festette 1910-ben. A Napkeleti bölcsek, a Tizenkét éves Jézus a templomban, Jézus a gyermekek között, Jézus a kereszten, Jézus feltámadása jeleneteit ovális mezőkben helyezte el. A templom figyelemre méltó alkotása a bejárattól balra, a karzat alatt elhelyezett Fájdalmas Mária oltár. A nagypénteki ájtatosság céljára készült klasszicista alkotás a Piéta és a Sírbatétel kompozícióját ábrázolja a Fájdalmas Máriával.

Az oltár menzáján (oltárlap) az oszlophoz kötözött Krisztus festett faszobra áll. Az oltár alsó részének előlapja levehető, ez a Szent sír, a halott Krisztus közel életnagyságú szobrával. Mindkét szobor anatómiailag kitűnő, szuggesztív erővel ható alkotás. A templom oltárai és a szószék az 1890-es évek neobarokk stílusjegyeit hordozzák, fehér alapon aranyozott ornamentikával készültek. A faragással díszített tölgyfapadokat Antal János szentesi asztalosmester készítette.

Az orgonát Angster József pécsi orgonaépítő mester készítette 1889-ben. A templomot boltíves árkádsor, kerengő köti össze az 1937-ben épült új plébánia épületével. Az épület előtti téren az 1886-ban felállított neoreneszánsz Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) oszlop látható a négy evangélista János, Lukács, Máté, Márk szobrával.

A Szent Anna római katolikus templom és környezete a város meghatározó építészeti együttesét képezi. A város Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát 1332-ben említik először. Az épületet a XVI. századtól a református vallásra áttért szentesiek tovább használták, és igyekeztek karban is tartani. 1697-ben egy átvonuló török segédhad felgyújtotta, de 1701-re kijavították.

1745-ben Mária Terézia rendeletére támaszkodva a presbitérium a templom jelentős bővítésére kért engedélyt, az eljárás során azonban kiderült, hogy az épület eredeti rendeltetése katolikus templom volt, így 1746-ban visszaítélték a korábbi tulajdonosnak. Egy év türelmi idő után, ami alatt a reformátusok felépíthették megfelelő mértű új templomukat, az épületet és tartozékait (parókia, iskola) 1747-ben a katolikus egyház megkapta, de a református lelkész és tanító még ez után is lakhatta az épületeket. (A dokumentáció részeként fennmaradt alaprajz félköríves szentéllyel záródó épületet mutat, ami románkori építésre utal.) Mivel az eredeti védőszent neve feledésbe ment, a templom újbóli megáldásakor a visszavétel napján ünnepelt Szent Anna és Joáchim tiszteletére szentelték fel.

A templomot 1748 és 1750 között kétszer és jelentősen tatarozták, majd 1767-ben az addig különálló, középkori eredetű toronyig (amit az arányosság érdekében jelentősen megmagasítottak) meghosszabbították. A számos építési fázisban épült templom tatarozását később az uradalom elhanyagolta, majd az 1834-es földrengés megrongálta. A rossz állapotú templomot a váci püspök 1842-ben bezáratta, majd 1844-ben lebontották. Megmaradt viszont a torony, amit újfent megmagasítottak, és ehhez igazítva épült meg a mai templom, melyet 1847-ben áldott meg Leeb Mátyás plébános.

Első orgonája 1750-ben Budán készült, ez egy hatváltozatos tremolós hangszer volt. 1830 körül javították, és a század végéig megvolt, későbbi sorsa ismeretlen. 1889-ben a pécsi Angster József orgonaépítővel új orgonát építtettek. A templom oltárai és szószéke az 1890-es évek neobarokk stílusát hordozzák. A főoltár a templom védőszentjének, Szent Annának a tiszteletére készült. Az oromzati képen “Szent István felajánlja a koronát Máriának” kompozíció látható. A templom berendezési tárgyai közül egyik legrégebbi az 1760-as évekből származó barokk papi karosszék és a Nagyhéten használatos Szent Sír oltára. A tölgyfa padokat Antal János szentesi asztalosmester készítette 1846-50 között. A mennyezet képeit 1910-ben Endre Béla és Rudnay Gyula festette. A templom előtti téren 1886-ban neoreneszánsz Szentháromság-oszlopot állítottak. Az oszlop törzséhez a négy evangelista szobrát állították fel. A toronyban 1767 óta van óra. Az első szerkezetből ma már csak a gépezet és az óramutatók közti kihajtás van meg, a ma működő órát a beütött jegyek szerint Bogyó szentesi órás 1870-ben építette.

 

Szent Miklós templom

A Szent Miklós magyar ortodox templom Szentes legrégibb műemléke. A XVIII. század első felében a háborús viszonyok miatt számos görög kereskedő család menekült Magyarországra, közülük többen Szentesen telepedtek le. Hazájukból hozott ortodox vallásukat kezdetben titokban, magánházaknál gyakorolták. Számuk Szentesen 1773-ban mindössze 16 fő, tíz év elteltével azonban már 114 fő volt. II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete a görög-keletieknek is biztosította a szabad vallásgyakorlást, megfelelő anyagi feltételek esetén megengedve a templomépítést és paptartást.

A szentesi módosabb görög családok - Haris, Hadzsy, Gibba, Kálló, Gyuricza, Papp - élve a lehetőséggel, 1784-ben megalakították önálló egyházközségüket, s már 1786-ban felszentelték kisméretű, toronynélküli, udvarbelsőben épült késő barokk stílusú templomukat. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templom az 1900-as évek elején egy tetőből kinövő favázas harangtoronnyal egészült ki. A ma látható 22 méteres kőtorony 1927-ben épült a templomhoz, Piti János szentesi kőműves- és ácsmester tervei alapján.

A templom alaprajza téglalap, bazilikás, apszis záródású, egyhajós szerkezettel. A szakrális előírások szerint a belseje három részre tagolódik: előcsarnokra, templomhajóra és oltárra. Az előcsarnokban finom kivitelű márvány keresztelőmedence áll. A templomhajó oltár előtti részén látható az ún. solea (magasított alapzat), s azon jobbról és balról az énekesek könyvtartó pulpitusai, előtte pedig az ikontartó állványok. A déli oldalon helyezkedik el a püspöki trónus. Az oltárt a hajótól elválasztó ikonosztázion héttengelyes, háromszintes, favázrendszerű, copf stílusú építmény. A képfalon 39 táblát helyeztek el. A stilizált, aranyozott levéldíszekkel és rózsafejekkel ékesített szentélyrekesztő 39 képe három zónában helyezkedik el: alul trónusikonok, fölötte a Krisztust közrefogó imádkozó alakok, közbenjárók, legfölül a Golgota kereszt-kompozíció a prófétákkal. A kompozíciókat olajjal, fára festették. A feliratok görög nyelvűek. A királyi ajtón az Örömhírvétel, a diakónusi ajtókon Mihály arkangyal és Szent István diakónus képe látható. A Trónoló Isten Anyja a Gyermekekkel- és a Tanító Krisztust megjelenítő trónusikonok a teljes magyarországi ortodox emlékanyagnak jeles darabjai. A templom déli homlokzatának falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskó látható, mely Kéri László alkotása. Alatta falba épített márványtáblán örökítették meg az egyházalapítók nevét. A tábla mellé állított barokk márványkereszt a műemlék templom művészi értékét gazdagítja.

 

MIÉRT SZENTES?

Szentesről indultak Szentesről indultak
Mit gondolnak rólunk a "humormaffia" tagjai?
Szabadidő- paradicsom a Kurca partján Szabadidő- paradicsom a Kurca partján
Szentesi Üdülőközpont
Kalandok földön, vízen, levegőben
Kurca-part Kalandpark
Zöld oázis
A természet ereje
Fesztiválozz velünk!
Fesztiválok, nagyrendezvények
Aktív kikapcsolódás
Sportosan, fitten, egészségesen
Pezsgő kulturális élet
Kulturális csemegék
Szentesikumok
Izgalmas kistérség

Partnerek

 
 
 

Elérhetőség

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal
Cím: 6600, Szentes, Kossuth tér 6.
Telefon: +36-63/510-307
Fax:+36-63/510-341
E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.