Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Vagyonkezelés – törvényes képviselet

Az eljárás jogi alapja*: Csjt. 79-87. §, Gyár. 9.§ c) és 11.§ a), c) és d) pontok, Gyer. 24-25. §, 146-155. §

Hatáskör: Városi Gyámhivatal

Illetékesség: Lásd: Gyár. 21. §

Általában:

A szülők kezelik a gyermek vagyonát számadás kötelezettsége nélkül,

  • kivéve azt a keresményt, amelyet a 14. évét betöltött gyermek saját maga szerzett munkájával és azt a vagyont, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik.

DE

  • ha a gyermek érdekében az áll, a városi gyámhivatal a vagyonkezelésre csak az egyik szülőt is kijelölheti.

A vagyon állagáról csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni,

DE HA

  • a szülők a vagyonkezelés tekintetében nem teljesítik kötelezettségeiket a városi gyámhivatal számadásra kötelezheti őket,

ÉS HA

  • tartani lehet attól, hogy a szülő a törvényes képviseletet adott vagyoni ügyben vagy ügycsoportban nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná, vagyonkezelői jogát
    a városi gyámhivatal megvonhatja.

A szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. E felett rendelkezniük csak a városi gyámhivatal jóváhagyásával, a kiskorú érdekében lehet.

A városi gyámhivatal megengedheti a gyermek vagyonának meghatározott részletekben való igénybevételét, akkor, ha a szülők nem képesek a gyermeket saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül eltartani.

A törvényes képviselő kezeihez kiutalt gyermektartásdíj vagy megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a városi gyámhivatal indokolt esetben ellenőrizheti.

A gyermek nagykorúságakor kötelesek számadással együtt a gyermeknek saját vagyonát kiadni.

Városi gyámhivatal jóváhagyása szükséges a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez, ha a jognyilatkozat:

  • a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra,
  • a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,
  • a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,
  • a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
  • a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy tulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére,
  • a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére,
  • a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
  • a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,
  • a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát érintő jogügyletre,
  • a gyermek tulajdonát képező – 100 ezer forint értéket meghaladó – értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre,
  • a gyermek beszolgáltatott vagyonára,
  • a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására vonatkozik.

A városi gyámhivatali eljárás részletes szabályait LÁSD: Gyámság-gondnokság cím alatt: “Közös szabályok a törvényes képviselő vagyonkezelési jogáról” részben.

 


 

* Az eljárás jogi alapjánál használt rövidítések:

  • Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.
  • Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.
  • Gyvt. = A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
  • Ket. = A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
  • Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
  • Gyár. = A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet