Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Az eljárás jogi alapja*: Csjt. 91. § (2)-(3) bek.,  Gyvt. 72-76. §,  Gyer. 95-98. §

 Hatáskör:

  • bármely városi gyámhivatal
  • jegyző
  • bíróság,
  • határőrség
  • rendőrség
  • ügyészség
  • büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága

Illetékesség: Lásd: Gyár. 21. § , ill. bármely jegyző vagy gyámhivatal.

Eljárás megindítására jogosult:

  • Jegyző
  • városi gyámhivatal
  • Bíróság
  • Rendőrség
  • Határőrség
  • Ügyészség
  • Büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága

Esetei, okai:

  • felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.

FOGALOM: “Súlyos veszélyeztetettség”

Gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

Ideiglenes elhelyezés módjai (Ez egyben sorrend is):

nevelésre alkalmas és azt vállaló

  • különélő szülő,
  • más hozzátartozó vagy harmadik személy,
  • nevelőszülő,
  • gyermekotthon, bentlakásos intézmény.
  • Ettől kezdve a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A határozat megfellebbezhető, de azonnal végrehajtható.

Eljárás menete:

Meghallgatás:

  • szülőé vagy más törvényes képviselőé,
  • gondozóé,
  • korlátozottan cselekvőképes gyermeké,
  • ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeké,
  • közeli hozzátartozóké.
  • Ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki, a meghallgatást mellőzni lehet.

Annak vizsgálata, hogy a gyermeknek milyen elhelyezési forma a legmegfelelőbb.

Határozathozatal.

Ha a határozatot nem a városi gyámhivatal hozta, haladéktalanul kell neki átküldeni a keletkezett iratokkal együtt.

Beszállításról az elrendelő szerv gondoskodik

* Külföldi állampolgárságú gyermek esetén országos illetékességgel Budapest V. kerület Gyámhivatala rendelkezik 2004. január 1-jétől .

A városi gyámhivatal

  • 30 napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak feltételei nem állnak fenn,
  • 30 napon belül elrendeli az átmeneti nevelésbe vagy tartós nevelésbe vételt,
  • 60 napon belül pert indít az ideiglenes elhelyezés fenntartása, vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

A VIZSGÁLAT SORÁN

  • meghallgatja azokat, akiket az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő szerv is,
  • környezettanulmányt készít,
  • beszerzi azok véleményét, akik már korábban foglalkoztak a gyermekkel,
  • határozatot hoz,
  • esetleg perindítás.

Döntés fajtái:

Megszüntetés, ha

  • az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem állnak fenn és a korábbi környezetében a gyermek fejlődni képes (esetleg védelembevételt kell elrendelni),
  • átmeneti nevelésbevétel szükséges,
  • a bíróság a szülői felügyeleti jog megszüntetése, ill. gyermekelhelyezés megváltoztatása ügyében jogerősen döntött,
  • ha más beutaló szerv rendelte el az ideiglenes hatályú elhelyezést és annak okai már nem állnak fenn, a megszüntetésről kizárólag a városi gyámhivatal dönt.

Megváltoztatás, ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése nevelőszülőnél, otthonban vagy intézményben történt és kiderül, hogy van erre alkalmas másik szülő, hozzátartozó, személy.

Csak a helyet változtatja, az ideiglenes hatályú elhelyezés tényét nem!

Perindítás: (idő: 60 napon belül)

  • Ha a gyakorlására, szülői felügyeleti jog megszüntetése nem szükséges, de a különélő másik szülőnél vagy 3. személynél történő elhelyezés indokolt – gyermekelhelyezés megváltoztatása.
  • Ekkor: megállapítja a városi gyámhivatal a szülői felügyeleti jog szünetelését, a másik szülő felügyeleti jogának feléledését vagy a GYÁMRENDELÉST, ha nem a szülőnél helyezte el.
  • Ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt per indítása szükséges, a perindítással egyidőben szüneteltetni kell a szülői felügyeleti jogot, HA
  • a másik szülőnél helyezte el a gyermeket, annak szülői felügyeleti joga feléled és fel kell hívni annak
  • 3. személynél helyezte el, őt gyámul kell kirendelni,
  • nevelőszülőnél, otthonban, hivatásos gyámot kell kirendelni.

* Az eljárás jogi alapjánál használt rövidítések:

  • Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.
  • Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.
  • Gyvt. = A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
  • Ket. = A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
  • Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
  • Gyár. = A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet