Közös szabályok a gyám és a gondnok számadásával kapcsolatban

Az eljárás jogi alapja*: Csjt. 109-110. §,   Ptk. 20/D. §,   Gyer. 158-162. §

Számadás fajtái:

• rendszeres
• eseti
• vég

Számadásra kötelesek:

• hivatásos gyám
• hivatásos gondnok
• gondnok
• gyám

Nem kötelesek rendszeres számadásra

1. A  gyám,

• akinek gyámoltja nem rendelkezik vagyonnal és
• a gyámolt bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

2. A  gondnok,

• ha a gondnokoltnak nincs vagyona és
• munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának, (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
  • a.) négyszeresét, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt
  • b.) háromszorosát, az a.) pont alá nem tartozó esetben

Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.

A. RENDSZERES SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSE, CSATOLANDÓ BIZONYLATOK:

1. Minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig, amelyik hónapba a kirndelésről szóló határozatot meghozták. A benyújtás időpontját megelőző hónap első napjától visszefelé számított 12 hónapra vonatkozik.

2. A számadás alapját a leltár, tartalmát a bevételek és kiadások képezik.

3. A bevételeket és kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni.

4. Csatolni kell:

• a gyámolt vagy a gondokolt személyes ügyeire vonatkozó jelentés (oktatásáról, neveléséről, tartásáról, egészségi állapotáról),
• a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat.

Amennyiben a bevételeket, ill. a kiadásokat igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a városi gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.

Egyszerűsített számadás:

• annak a gyámnak, aki a gyámolt közeli hozzátartozója, a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni, ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét;
• bizonylatok nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét;
• nem kell tételesen feltüntetni a bevételeket és a kiadásokat és az igazoló iratokat sem csatolni, ha
  •   a.) a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha-, örökbefogadó szülőt is,
  •   b.) a gondnok a gondnokolt a.)pontban nem szereplő közeli hozzátartozója, feltéve hogy
    • a rendszeres jövedelem éves összege a számadási kötelezettség teljesítésének évében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy
    • a városi gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, ill. a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, amennyiben az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét;
• – A számadási időszak alatt irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.
• – egyszerűsített, ill. a számadás alóli felmentés esetén is a gyám, ill. a gondnok köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint (jelenleg 5 évig) a számadás alapjául szolgáló bizonyítékokat figyelembe venni. (Ez nem vonatkozik a bizonylat nélkül elszámolható költségekre.)

B. ESETI SZÁMADÁS (ELFOGADÁSÁRA A RENDSZERES SZÁMADÁS SZABÁLYAIT KELL ALKALMAZNI)

Eseti számadásra kötelezhető:

• az, akinek a városi gyámhivatal engedélyezte, hogy a gyermek vagy gondnokolt vagyonát igénybe vegye,
• az, aki éves számadásra nem köteles,
• a gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését ellátó személy akkor különösen, ha osztalékelőleg kifizetésére került sor.

Amennyiben kiskorú gyermek vagy gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz benyújtja. Elfogadásáról eseti számadásként a városi gyámhivatal dönt.

Eseti számadás megtételére:

• a gondnokolt
• a korlátozottan cselekvőképes kiskorú
• a gondnokolt és a gyermek közeli hozzátartozója kérésére is felszólíthatja a gyámot, gondnokot a városi gyámhivatal
• hivatalból is.

C. VÉGSZÁMADÁS

• a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed,
• a vagyonkezelésre jogosult gyámnak, gondnoknak a vagyonkezelői joga megszűnésekor, ill. a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően kell elkészítenie,
• a korábban felvett leltáron, ill. benyújtott számadásokon alapul.
• Városi gyámhivatalhoz, ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, ha a gyám vagy a gondnok személyében történik változás.
• Volt gondnokolthoz, ill. gyámolthoz, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, ha a gyámolt nagykorúságát elérte (ebben az esetben a gyám a végszámadás egy – a fiatal felnőtt aláírásával átvett példányát az illetékes városi gyámhivatalnak megküldi).
• Ha a gondnokság a gondnokolt halála miatt szűnik meg, a gondnok az örökösöknek – és nem a gyámhivatalnak – tartozik számadással.

Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy ha a gondnokolt gondnokságát, ill. vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a városi gyámhivatal haladéktalanul értesíti az önjogúvá váltat és a volt gondnokoltat, ill. gondnokoltat arról, hogy milyen ingó és ingatlanvagyonnal rendelkezik, a vagyonára vonatkozó számadást kitől kérheti, és, hogy a számadásra kötelezettel szemben támasztott követelését szükség esetén bírósági úton érvényesítheti. Amennyiben a gyermek szülői felügyelet alatt állt, önjogúvá válásakor őt is értesíteni kell.

Határozathozatal előtt a városi gyámhivatal

megvizsgálja:

• számadás helyességét,
• kiadások szükségességét,
• értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot.

Indokolt esetben beszerzi

• korlátozottan cselekvőképes személy,
• törvényes képviselő,
• hozzátartozók,
• bentlakásos intézmény vezető

észrevételeit. Ezt a felhívástól számított 15 napon belül lehet megtenni.

Ha a számadás helyes:

• a számadást határozattal kell elfogadni

BENNE:

• maradványról (felhasználásról vagy betétbe helyezésről),
• HA VÉGSZÁMADÁS, vagyonkezelés alóli felmentésről  rendelkezni kell.

HA

• hiányt
• indokolatlan kiadást,
• nem megfelelő gazdálkodás eredményeként kárt

állapít meg a városi gyámhivatal, felszólítja a számadásra kötelezettet, hogy 8 napon belül az okozott kár összegét betétbe fizesse be.

HA

a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, vagy vitatja az összeget vagy annak egy részét,

• a gyámhivatal pert indít a  követelés érvényesítése iránt.

HA

 a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

• a gyámhivatal pert indít a kötelezettség megállapítása iránt (Pp. 123. §) ezzel egyidőben a szülőtől, gyámtól, gondnoktól a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2)] és
• a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.

Ha a gyám és a gyámsága alatt álló között vitás követelések vannak, ezt is lehet bírósági úton érvényesíteni.

A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.

---

* Az eljárás jogi alapjánál használt rövidítések:

•     Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.
•   Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.
•   Ket. = A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
•   Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet