Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámsága

Az eljárás jogi alapja*: Csjt. 98. §, Gyvt. 84-91. §, Gyer. 127. § (1) bek. h) pont, (3) bek., 128. § (3) bek.

Hatáskör: Városi Gyámhivatal

Illetékesség: Lásd: Gyár. 23. § (3) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. A gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A tartós nevelésbe vételt elrendelő városi gyámhivatal a gyermek valamennyi – gyermekvédelmi és gyámügyi – ügyében illetékes eljárni.

Előfordulás esetei:

  • és tartósnevelésbe-vételnél Gyermekotthonban, nevelőszülőnél, más bentlakásos otthonban történt ideiglenes hatályú elhelyezésnél, amikor pert indított a városi gyámhivatal a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt
  • Átmeneti nevelésbe vételnél

Gyámul rendelhető az a

  • nevelőszülő, aki a gyámságot vállalja
  • gyermekotthon vezetője
  • területileg illetékes Gyermekvédelmi Szakszolgálat által kijelölt hivatásos gyám, amennyiben
    • a gyermek a Szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában van elhelyezve
    • a nevelőszülő a gyámságot nem vállalja.

Ha a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv működteti, a gyermek számára elsősorban a működtető által kijelölt hivatásos gyámot kell kirendelni

  • a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyermeket a városi gyámhivatal ideiglenesen a leendő örökbe fogadó szülőnél helyezte el.

A hivatásos gyám

  • legfeljebb 48 gyermek gyámja lehet egyidejűleg.
  • nem lehet a városi gyámhivatal vezetője, ügyintézője és az, akinél a bíróság vagy a városi gyámhivatal a gyermeket elhelyezte
  • feladatát közszolgálati jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látja el.
  • nem kell vizsgálni sem azt, hogy viselhet-e gyámságot, sem azt, hogy alkalmas-e a gyámi tiszt betöltésére.
  • A miniszter által vezetett minisztérium speciális gyermekotthonának vezetője az otthonban elhelyezett gyermekek gyámjául nem rendelhető!

HA a nevelőszülő vagy a gyermekotthon vezetője a gyám:

  • ő a gyermek gondozója, nevelője, törvényes képviselője, vagyonának kezelője
  • A nevelőszülő csak akkor vagyonkezelő, ha erre őt a városi gyámhivatal feljogosítja!

1. Gondozás-nevelés:

A városi gyámhivatal irányítása és felügyelete mellett, a Gyermekvédelmi Szakszolgálat segítségével a gyermek teljes körű ellátása. (Ha a nevelőszülő a gyám, ezt saját háztartásában végzi, nem illeti meg a gyermek elhelyezésének joga, a gyermek tartózkodási helyét ha a gyermek diákotthonban, kollégiumban van elhelyezve vagy tanulmányai folytatása, ill. üdülés céljából 30 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, csak a városi gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.)

 

2. Életpálya kijelölése:

Gyám-gyermek közösen. Ha a gyermek átmeneti nevelésben van, a szülő véleményét is ki kell kérni. Ha vita van, a városi gyámhivatal dönt.

 

3. Gyermek képviselete:

  • – Örökbefogadáshoz nem tehet hozzájáruló nyilatkozatot.
  • – Családi jogállásra vagy ezzel kapcsolatos perindításra csak a városi gyámhivatal jóváhagyásával tehet érvényes jognyilatkozatot.
  • – Otthonteremtési támogatásra és utógondozói ellátásra javaslattétel, igény benyújtásának segítése.
  • – Ha szakértelmet igénylő eljárásban kell közreműködnie, vagy a gyermeket nem képviselheti, kérheti a városi gyámhivataltól eseti gondnok kirendelését. (A városi gyámhivatal a Szakszolgálat munkatársát – vagy ha a gyermekotthont vagy a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, ill. működteti, a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott munkatársát – jelöli ki eseti gondnokul.)
  • A városi gyámhivatal, ha hivatalból észleli az eseti gondnok kirendelésének szükségességét, kérelem nélkül is intézkedik a kirendelésről
    • Nem minősül különleges szakértelmet igénylő ügynek a gyermeket megillető családi pótlék, iskoláztatási támogatás, árvaellátás igénylése, valamint gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezése és kezelése.

4. Vagyonkezelés:

  • Nem kell városi gyámhivatali hozzájárulás a mindennapi élet szokásos szükségleteit biztosító kisebb jelentőségű szerződések megkötéséhez.
  • A gyermek keresményét nem lehet a nevelőszülői háztartás fenntartására felhasználni.
  • A gyermek vagyonát leltár alapján kell átvenni.
  • Ha nem jogosult a gyám vagyonkezelésre a városi gyámhivatal vagyonkezelő eseti gondnokot rendel a Gyermekvédelmi Szakszolgálat – civil működtető (fenntartó) esetén az ezzel a jogkörrel megbízott dolgozói közül az általa megjelölt – munkatársa személyében.
  • Eseti, rendes, végszámadás.

5. Gyám kötelessége:

  • Félévenként írásban a városi gyámhivatalhoz jelentést adni. Ha a vagyont is kezeli, évente a számadási kötelezettsége is fennáll. Működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti. 
  • Ha a városi gyámhivatal a gyámot elmozdítja, vagy azonnali hatállyal felfüggeszti – akkor azonnal új gyámot kell kirendelni és ha kell, új gondozási helyet is meghatároz.

* Az eljárás jogi alapjánál használt rövidítések:

  • Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.
  • Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.
  • Gyvt. = A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
  • Ket. = A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
  • Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
  • Gyár. = A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet