Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Hangos idegenvezetés


MP3-as turisztikai térkép nagyobb térképen való megjelenítése

Bevezető

Szentes 30000 fős lakosságával Csongrád megye harmadik legnépesebb városa. Életében meghatározó a napfényben és a termálvízben való gazdagság. A Tisza partján elhelyezkedő fiatalos dél-alföldi település jó szívvel tárja ki kapuit a gazdaság, a sport, a kultúra és az idegenforgalom követei előtt, érdeklődéssel fordul mások felé és büszkén mutatja meg saját értékeit is.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1579
1. Széchenyi-liget

Túránkat a Széchenyi ligetben kezdjük, „az élmények szigetén”, ahol élménymedencék, csúszdák, játszóterek és teniszpályák mellett nyugalmas zöldövezet várja az idelátogatókat. A Széchenyi-liget a város szívében fekszik, mintegy 500 méterre a központtól. A Kurca-folyó által övezett liget Szentes egyik legszebb közalkotása, mely 1869-ben készült el.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1615
2. Szentesi Üdülőközpont

Ha valami másra vágyunk, mint a felkapott üdülőhelyek nyüzsgése, és inkább nyugalmas, emberléptékű környezetben, de víz közelében szeretnénk néhány napot eltölteni családunkkal, Szentes tökéletes választás.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1486
3. Dózsa-ház, sportpályák

A Csongrádi út másik oldalán fekszik a Dózsa-ház a sportpályákkal, az egykori kézilabda-pályával és a kerékpár- és görkorcsolya-akrobatikai pályával. A Dózsa Ház 1932-37-ben épült neoromantikus stílusban, Antal Endre és Dobovszky József István tervei alapján. Vitéz Orgován János szentesi kőműves mester kivitelezte. Az épület mellett található óriás tölgyfát a ház építésekor ültették, előtte 1942-ben állították az Országzászlót.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1449
4. Erzsébet tér

Szentes egymásba nyíló terei által megnyitja a szíveket – összeköti az embereket. Az első állandó kőhídon áthaladva, előbb az Erzsébet királynéról elnevezett, 1914-ben kialakított térre jutunk. A teret régebben Szentháromság térnek nevezték, a nyugati részén 1886-ban felállított Szentháromság-szoborról kapta nevét, mely Joblonszky Vince alkotása.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1375
5. Szent Anna Templom

Az Erzsébet térbe torkollik a Szent Imre herceg utca. Sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Az átépítéskor a torony újabb emeletet és laternás, hagymatagos késő barokk sisakot kapott.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1325
6. Horváth Mihály Gimnázium

A Szent Anna Templom melletti, nagy múltú Horváth Mihály Gimnázium kétszintes, eklektikus stílusú téglaburkolatú főépülete 1888-ban épült Benkó Károly tervei alapján, majd 1915-1918 között bővítették oldalszárnyakkal Ybl Lajos tervei szerint. Az 1859 óta működő gimnázium Szentes legpatinásabb középiskolája. Magas színvonalú nyelvi képzése és az országban elsőként elindított színjátszó tagozata tette ismertté.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1359
7. Olimpiai Tölgy

Továbbhaladva a Szent Imre Herceg utcán a Petőfi Sándor Általános Iskola saroképületéhez érkezünk, mely egykoron polgári leányiskolaként működött. Az iskola eklektikus stílusú épülete Bohn Alajos tervei alapján készült 1912-13-ban. Főbejárata négy kerekoszlopos, kőből faragott timpanonos kiképzésű. Fogadószintjén látható az iskolaépítő igazgatónő, Papp Lajosné Gonda Júlia (1869-1964) emléktáblája, amelyet a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör helyezett el 1994-ben.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1334
8. Péter Pál Polgárház

A díszkerttel és vendégházzal rendelkező, klasszicizáló stílusú, oszlopdíszes, alápincézett, utcasarokra kikönyöklő sarokház a Petőfi Sándor utcában található. A ház 1830 körül épült, s az alföldi téglaépítészet egyik korai példája. Itt kerülnek bemutatásra Szentes város 1836—1945 közötti polgári emlékei és dokumentumai, a Péter-család és baráti körének rekvizitumai.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1316
9. Művészetek Háza

A Művészetek Háza a városközpont magjában, a szecesssziós Petőfi Szálló mellett helyezkedik el. Üzemeltetője a Szivárvány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Az épületet 1840 körül kezdték építeni, 1952-ig a város legmódosabb polgárainak a tulajdonában volt. 1968-ban védett műemlékké nyilvánították.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1339
10. Kossuth tér

A Petőfi Sándor utca végére érve Szentes főterére érkezünk mely 1892 óta viseli Kossuth nevét. A valamikori piactér körül emelkednek Szentes legjellegzetesebb középületei, melyek egyre szebb formát öltve díszítik a várost.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1383
11. Városháza

A Kossuth tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos, aradi születésű építészmester tervei alapján emelték 1911-ben (dr. Mátéffy Ferenc polgármester volt az építési bizottság elnöke). A legfontosabb kivitelezési munkákat szentesi mesterek pályázták meg és nyerték el. Az impozáns, késői barokk stílusjegyeket hordozó építmény manzárdtetős két főszárnyával a Kossuth tér és Erzsébet tér egy-egy oldalát határolja

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1318
12. Koszta József Múzeum

A Kossuth teret nyugatról a volt Vármegyeháza középrizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épülete határolja. A Vármegyeháza műemléki épülete Makay Endre tervei alapján készült 1883-ban neoreneszánsz stílusban. Ma konferenciaközpont, valamint a Levéltár és a Koszta József Múzeum otthona.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1299
13. Református Nagytemplom

A Kossuth tér északi oldalán Szentes egyik legjelentősebb műemléképülete, a kora klasszicista Református Nagytemplom áll (1808-1826). Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma. Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. Itt található az ország egyetlen működőképes eredeti Angster-orgonája mely Angster József és fia, pécsi mesterek munkája.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1308
15. Kiss Bálint utca

A református templom mögött induló Kiss Bálint utca - egykori Templom köz - számos épülete védett (1-12. Sz.). Az utca névadója, Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész, korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A 2. szám alatti klasszicista stílusú, kúria-szerű, kéttraktusos, földszintes, magas tetejű, oszlopos tornáccal ellátott Református Lelkészlak nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1321
16. Tóth József és Sima Ferenc utca

Ha visszakanyarodunk az Erzsébet térre, s onnan az északi irányban lévő Tóth József utcában teszünk sétát közvetlenül a Kiss Bálint Református Általános Iskola mellett találjuk azt a házat ahol Boros Sámuel, Szentes első polgármestere lakott.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1326
17. Szent Miklós Templom

Utunk során most visszatérünk a Kossuth utcára, s végigjárjuk Szentes főutcájának nevezetességeit. Mindjárt a hatemeletes épület után láthatjuk Szentes legrégibb műemlékét, a Szent Miklós magyar ortodox templomot. A XVIII. század első felében a háborús viszonyok miatt számos görög kereskedő család menekült Magyarországra, közülük többen Szentesen telepedtek le.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1379
18. Fridrich Fényírda

A Fridrich Fényirda a Koszta József Múzeum iparművészeti- és helytörténeti emlékhelye. Speciális fotógyűjteménye a Szent Miklós téren található. Az 1905-ben épült és 1997-ben felújított épület az ország egyetlen vidéki fényirdája, falán Rózsa Gábor, a lokálpatrióta mérnök-muzeológus emléktáblája látható. Az épületben Fridrich János fotográfus felvételei, valamint műtermi- és laboratóriumi eszközei láthatóak.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1259
19. Postatörténeti emlékszoba

A város főutcáján található Posta épületében működik a Dél-Alföldi Postatörténeti Emlékszoba. A kiállítást több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként 2003-ban néhány postás dolgozó alapította. A Dél-alföldön élő aktív dolgozók és nyugdíjasok a gyűjteményt folyamatosan gazdagítják.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1387
20. Luthet tér, Evangélikus templom

A Kossuth utcán továbbaladva a Luther téri, neogótikus, idomtégla architektúrájú Evangélikus Templomhoz érkezünk, mely Francsek Imre tervei alapján készült 1905-ben. A világító számlapos toronyórát a város ajándékozta az egyháznak. Az átadási szertartást Bachát Dániel bányakerületi püspök végezte. A templom ablakai színes üvegmozaikból készültek, az oltártérségben Krisztus-jeleneteket mintázva.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1288
21. Sétálóutca

Kis kitérővel látogatást teszünk a Nagy Ferenc utcában, a város Sétálóutcájában, mely 2006-ban nyerte el jelenlegi felújított állapotát. Itt azonnal szembetűnik a város egyetlen mozijának épülete, az Őze Lajos Filmszínház, mely 300 néző befogadására alkalmas. Nevét a szentesi születésű híres színészről, Őze Lajosról kapta.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1368
22. Sportcsarnok

Továbbhaladva a Sétálóutcán a Dr. Papp László Városi Sportcsarnokhoz érkezünk, mely 1996-ban épült, és Szentes sportéletének egyik legjelentősebb színhelye. Adottságai révén a városi nagyrendezvényeken túl – mint például a regionális látogatottságú Télbúcsúztató Karnevál – magyar- és európa bajnokságok, sportfesztiválok, és éves szinten egyéb nagyrendezvények házigazdája.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1309
23. Zsinagóga

Szentes főutcáján áll az 1998-ban helyreállított Zsinagóga (1868-1870), melyben funkcionálisan a Városi Könyvtár kapott helyet. A romantikus stílusú épület Knabe Ignác tervei szerint épült, s 40 éves elhagyatottság után a város egyik legékesebb épületévé vált.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1343
24. Vasúttörténeti kiállítás

A Kossuth utca, majd folytatásában a Baross utca, a Vasútállomáshoz visz. A város első közlekedési vasútvonala 1887-ben jött létre Szentes és Kunszentmárton között. Ekkor épült az ún. indóház, de a növekvő forgalom következtében egyre szűkebbnek bizonyult. Az új épület 1928-29-ben épült szecessziós stílusban Magyary Zoltán tervei alapján. Az 1980-as évek közepén felújították, megőrizve kődíszeit, stílusát.

Verzió: 2010. 06. 01.
Fájl mérete: Letöltések száma: 1354