Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

(Magyar) Koszta József Múzeum

Leider ist der Eintrag nur auf Ungarisch verfügbar. Der Inhalt wird unten in einer verfügbaren Sprache angezeigt. Klicken Sie auf den Link, um die aktuelle Sprache zu ändern.

Leider ist der Eintrag nur auf Ungarisch verfügbar. Der Inhalt wird unten in einer verfügbaren Sprache angezeigt. Klicken Sie auf den Link, um die aktuelle Sprache zu ändern.

Koszta József Múzeum
Koszta József Múzeum

Jegyárak:

  • Felnőtt teljes árú jegy: 1800 Ft
  • Nyugdíjas/diákjegy: 1500 Ft
  • Családi jegy (2 felnőtt + 2 diák): 5800 Ft
  • Csoportos jegy (15 főtől): 1300 Ft/fő
  • Felnőtt teljes árú jegy (szentesi lakcímkártyával rendelkezőknek): 1200 Ft
  • Nyugdíjas/diákjegy (szentesi lakcímkártyával rendelkezőknek): 700 Ft
  • Családi jegy (2 felnőtt + 2 diák) (szentesi lakcímkártyával rendelkezőknek): 3100 Ft
  • Csoportos jegy (15 főtől) (szentesi lakcímkártyával rendelkezőknek): 600 Ft/fő
  • Bérletes múzeumpedagógiai foglalkozás: 300 Ft/fő
  • Múzeumpedagógiai foglalkozás: 550 Ft/fő
  • Múzeumi matiné: 400 Ft/fő
  • Tárlatvezetés: 4200 Ft
  • Fotó és videó jegy: 600 Ft

 

AKTUÁLIS KIÁLLÍTÁSUNK:

Egy „majdnemvolt” város. Újkőkori település Szegvár határában.

Régészeti témájú időszaki kiállítás 2024. február 24. és december 31 között. 7000 évvel ezelőttre tekinthetünk vissza egy Szentes melletti egykori település életén keresztül. A településen feltárt régészeti leletanyag illusztrált bemutatásán túl temetőrészletet is megelevenítünk rekonstruált sírokkal, embertani anyaggal. Láthatóak az Európa szerte híres szegvári istenszobrok, ezek közül a két leghíresebb szobor jelenleg amerikai kiállításon való részvétele ellenére is elérhető digitális formában. Betekinthetünk a lelőhely feltárásának módszereibe, a régészet hétköznapjaiba is. A kiállítás további digitális tartalmakkal kapcsolja össze a múltat a jelennel.

Kurátoraink:

  • Cselédes Szilvia
  • Hergott Kristóf
  • Koszt Ferenc

Együttműködő partnereink:

  • Deutsches Archäologisches Institut
  • ELTE BTK Régészettudományi Intézet
  • Field Museum, Chicago
  • Magyar Természettudományi Múzeum
  • Szegedi Tudományegyetem Embertudományi Tanszék
  • Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék
Egy „majdnemvolt” város. Újkőkori település Szegvár határában
Egy „majdnemvolt” város. Újkőkori település Szegvár határában

Csongrád vármegye székhelye 1883 és 1950 között működött az egykori Megyeháza épületében. 2006-ban nyílt lehetőség arra, hogy az 1897-ben alapított vármegyei múzeum jogutódja, a Koszta József Múzeum helyet kapjon bizonyos részeiben. Az emeleten láthatók a történeti, a néprajzi és a képzőművészeti állandó kiállítások, valamint az időszaki tárlatok és a programtér. A földszinten múzeumpedagógiai foglalkoztató terem várja a főként iskolás és óvodás korosztályból csoportjait. Itt vannak az irodák, részben a raktár, a restaurátor műhely és a készülő régészeti kiállítás.

Szentes város évszázadai
Szentes város évszázadai

Szentes város évszázadai

A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Az 1883-as megyeszékhellyé válás egyfajta aranykor beköszöntét jelenti a város életében. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket, egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg.

Az előttük álló hirdetőoszlopról szinte a szó szoros értelmében leolvasható az elmúlt másfél évszázad hétköznapi történelmének helyi vetülete.

A folyosón, amelyből ez a terem nyílik, azoknak a jeles személyiségeknek az arckép-csarnoka látható, akik fontos szerepet játszottak a város életében.

Legelők, szántók, vadvizek
Legelők, szántók, vadvizek

Legelők, szántók, vadvizek

150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. A folyók által elöntött határrészeken, ahol manapság szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, az ármentesítések előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el.

Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani. A gabonatermesztés jelentősége akkor nőtt meg, amikor a folyókat szabályozták. A zöldségtermesztés szerepe a 19-20. század fordulójától növekedett meg, amikor bolgár nemzetiségű kertészek telepedtek le Szentes környékén, akik új módszerekkel és fajtákkal gazdagították a hazai kertészeti kultúrát.

Céhek, iparosok, segédek

Céhek, iparosok, segédek
Céhek, iparosok, segédek

A 18. században Szentesen 3 céh működött. Az 1828-as összeírás több mint 20 szakma képviselőit vette számba. A kiállító teremben a céhes emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szíjgyártó, szűcs, kádár, fazekas, cipész) sokszínű világába.

Az utóbbi két tárlatot mintegy összeköti az „Alsópárttól a Felsőpártig c., folyosói kiállítás. Az egyes mezőváros részek eltérő vallású és vagyoni helyzetű népességnek nyújtottak otthont. A Felsőpárton zömében református, a Kisérben katolikus családok éltek, az Alsópárt felekezeti szempontból vegyes lakosságú volt.  A település lakossága a XVI. század folyamán tért át a református hitre, a katolikusok beköltözése a XVIII. században indult meg a Harruckern család kezdeményezésére.

 

A szentesi táj Koszta ecsetjével

Koszta terem
Koszta terem

Múzeumunk névadója, Koszta József festőművész 1912-ben, 50 évesen telepedett le Szentesen, itt élt és alkotott 1949-ben bekövetkezett haláláig. Mivel tanyán lakott, közvetlen kapcsolatban volt a tájjal és a benne tevékenykedő emberekkel. Az itt keletkezett műveire az erős expresszivitás jellemző, mind a koloritban, mind a faktúrában. Az erőteljes piros, kék és fehér színei izzó hatást eredményeznek.

 

Grafikusok, festők, szobrászok

Állandó kiállítás
Állandó kiállítás

A Koszta műveihez vezető folyosó szobrai, ill. a szomszédos teremben látható festmények és grafikák azt mutatják, hogy az erdélyi születésű géniusz nem légüres térben élt Szentesen. Komoly hatást gyakorolt a város képzőművészeti életére. Itt találhatók a szentesi grafikusok, festők, szobrászok alkotásai.