Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Általános tudnivalók

Polgári Védelem 

SZENTES POLGÁRI VÉDELMI KIRENDELTSÉG
SZENTES POLGÁRI VÉDELMI KIRENDELTSÉG

Az első világháború után, a húszas-harmincas években a jövő háborújára gondolva minden jelentős európai országban létrehozták a légoltalmi szervezeteket. Magyarországon a légoltalom a német mintát követve alakult ki. Az ún. hatósági (állam által irányított) és a társadalmi légoltalmi szervezeteket párhuzamosan, egymásra építve, egymást követően hozták létre. 1935-ben fogadták el a hatósági légoltalom kiépítésére vonatkozó jogszabályokat, majd 1937-ben alapították a Légoltalmi Ligát, mint társadalmi szervezetet. A cél a háborús légitámadások elleni védelem kiépítése, pusztításainak csökkentése volt.

A légoltalom feladataként jelölték meg óvóhelyek, vezetési pontok létesítését, egyéni védőeszközök, egészségügyi, műszaki, tűzoltó felszerelések beszerzését, a légoltalmi szolgálat tagjainak kiképzését, a lakosság felkészítését és riasztását. Törvény írta elő, hogy minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár 60 éves koráig légoltalmi kötelezettség alá esik, beosztható légoltalmi szolgálatra, és kötelezhető kiképzéseken, gyakorlatokon való részvételre. A légoltalom a honvédelmi miniszter irányítása alatt állt. 1936-37-től kezdve sorozatosan jelentek meg a légoltalom összes területét átfogó szabályzatok, segédletek, szakkönyvek és propagandakiadványok.

Az 1938-as -győri program- a honvédelem átfogó és gyors fejlesztésének terve volt. Az 1938. évi II. tc-ben (honvédelmi törvény) újraszabályozták a légoltalmat is, feladatai kibővültek, megnőtt felelőssége és hatásköre. Fő területei a következők lettek: hatósági (települési- közintézményi) légoltalom, üzemi légoltalom, lakóházi önvédelem. A ?győri programhoz? kapcsolódva jelentős óvóhely-építkezések zajlottak. Hazánkat az első légitámadások 1941 tavaszán érték, pusztító csapásokat a háború utolsó szakaszában 1944 áprilisától 1945 áprilisáig kellett elszenvednünk . A légoltalom szervezete és tevékenysége megfelelt az elvárásoknak, lényegesen csökkentette az áldozatok számát. A háború utolsó hónapjaiban az ország hadszíntérré vált, ezzel együtt a légoltalom is széthullott.

Hazánkban a légoltalom háború utáni újjászervezésére 1950-ben került sor. Irányítását a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel összehangolva és a szakminiszterekkel egyetértésben látta el. Szervezete a hatósági (államigazgatási), az üzemi és a lakóházi légoltalmat fogta össze, s elsősorban a hagyományos fegyverekkel végrehajtott légitámadások elleni védelemre készült fel. Az ötvenes évek közepétől részt vett a természeti csapások (földrengés, árvizek) elleni küzdelemben is. Az ötvenes évek végén a légoltalomban központi helyre került a nukleáris fegyverek elleni védelem. Az 1961-es berlini, majd az 1962-es kubai konfliktus nyomán felgyorsult a hadseregfejlesztés, és 1962-ben a légoltalom egészét is a honvédelmi miniszterhez irányították át.

1964-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével a légoltalom átalakult az egész országot átfogó polgári védelmi rendszerré. Erőteljesen fejlesztették az állomány kiképzését, a tanulóifjúság és általában a lakosság felkészítését. Jelentős gyakorlatokat tartottak 1970-ben a tiszai árvíznél a polgári védelem is jól vizsgázott.

Az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák elleni küzdelem a 80-as évek közepétől a honvédelmi feladatok mellett mind nagyobb hangsúlyt kapott a polgári védelemben. 1990-ben a PV irányítása a honvédelmi minisztertől a belügyminiszter alárendeltségébe került.

Az 1996. évi XXXVII. törvény (a polgári védelemről) a Polgári Védelem feladatává tette a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítést.

A magyar polgári védelem azóta felépítésében, feladatrendszerében, működésében megfelel a genfi egyezményekben megfogalmazottaknak, s a kor igényeihez igazodva igyekszik humanitárius segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. Ezt szolgálja szervezeti felépítése, egységeinek kiképzése és a lakosság körében végzett felkészítő, tájékoztató tevékenysége.

Az 1999. évi LXXIV. (katasztrófavédelmi) törvény az ezredforduló színvonalára emelte az életet és a vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák megelőzését, illetve a károsító hatásaik elleni védekezést. A polgári védelem a katasztrófavédelem egységes rendszerének integráns része lett.

Katasztrófavédelem 

2000 január elsejével megalakult a katasztrófavédelem a két jogelőd szervből a tűzoltóságból és a polgári védelemből, amely országos és a megyei szinten egységesítette a vezetést, helyi szinten meghagyva a két szervet külön- külön elnevezését és szervezetét.

A katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben mindazon tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

A Katasztrófavédelem tagozódása:

 

A Katasztrófavédelem tagozódása
A Katasztrófavédelem tagozódása

 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Önkormányzati Minisztérium irányítása alatt tevékenykedik.

Szentes Polgári Védelmi Kirendeltség illetékességi területébe Szentes Kistérsége, valamint alárendelt Csongrád Polgári Védelmi Irodán keresztül Csongrád kistérsége tartozik.

A Kirendeltség illetékességi területén 12 településen közel 70 000 állampolgár ér, de az alföldön való elhelyezkedése következtében a hazai lábasjószág állomány igen nagy százaléka is itt található meg.

Magára az illetékességi területünkre a kettősség a jellemző, két folyó, két főútvonal, és két vasútvonal találkozik rajta.

Veszélyeztetettség szempontjából ennek hatására főként az

  • ár és belvíz kártételek
  • a veszélyes anyagok tranzit forgalma
  • az időjárás szélsőséges hatásai, melyek speciálisan érzékelhetőek, hisz a Tisza elég jó viharválasztó,
  • a humán és állatjárványok,
  • földrengések a megyénkben elsősorban Csongrád–Bokros-Szentes-Fábiánsebestyén térségében alakulhatnak ki a földtani jellemzők alapján,
  • valamint az illetékességi területünkön található veszélyes anyagot kezelő üzemek esetleges balesetei számíthatóak. 

Üzemek

SEVESO II EU Irányelvek szerint alsó küszöbértékű veszélyes üzem az illetékességi területünkön 1 db. található.

Veszélyes anyagot gyártó, felhasználó, tároló üzemek az illetékességi területünkön jelenleg 6 db. található.

Általános tudnivalók --> Fájl mérete: Letöltések száma: 638
Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szentes Polgári Védelmi Kirendeltség (H-6600 Szentes, Kossuth tér 6.) lakosságvédelmi tájékoztatója - ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK