Kategória

Építési szabályzat

IVS

HURO SPORTTOURISM

Szentes Város Sportturisztikai Projektje: HURO 1101/172/2.1.3



Koszta József Múzeum

Koszta József Múzeum

Koszta József Múzeum

Jegyárak:

    • egész: 600 Ft
    • kedvezményes: 300 Ft
    • családi: 1200 Ft/család (2 felnőtt+2 gyermek)
    • csoportos (10 fő felett): 200 Ft/fő
    • múzeumpedagógiai foglalkozások díja bérletes csoportoknak: 250 Ft/fő
    • múzeumpedagógiai foglalkozások díja bérlettel nem rendelkezőknek: 350 Ft/fő
    • múzeumi matiné: 250 Ft
    • fotó, videójegy: 1500 Ft
    • Tárlatvezetés: 3500 Ft

A kiállításokat ingyenesen látogathatják:

  • 6 év alatti gyermek
  • Fogyatékkal élő (+ 1 fő kísérő)
  • 70 éven felüli nyugdíjas *
  • Pedagógus, Közgyűjteményi és közművelődési dolgozók*
  • ICOM kártyával rendelkezők
  • Tájak Korok Múzeumok Egyesület igazolványával rendelkezők
  • Minden hónap utolsó szombatján 18 év alatti gyermekek 2 fő kísérővel**
  • Nemzeti ünnepeinken ( március 15., augusztus 20., és október 23.) mindenki
  • Múzeumi Világnapon (május 18.) mindenki
  • 10 főtől minden határon túli magyar csoportnak
  • —————————————–
    *   magyar és EGT állampolgárok, ** kizárólag magyar állampolgárok

Csongrád vármegye székhelye 1883 és 1950 között működött az egykori Megyeháza épületében. 2006-ban nyílt lehetőség arra, hogy az 1897-ben alapított vármegyei múzeum jogutódja, a Koszta József Múzeum helyet kapjon bizonyos részeiben. Az emeleten láthatók a történeti, a néprajzi és a képzőművészeti állandó kiállítások, valamint az időszaki tárlatok és a programtér. A földszinten múzeumpedagógiai foglalkoztató terem várja a főként iskolás és óvodás korosztályból csoportjait. Itt vannak az irodák, részben a raktár, a restaurátor műhely és a készülő régészeti kiállítás.

Szentes város évszázadai

Szentes város évszázadai

Szentes város évszázadai

A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Az 1883-as megyeszékhellyé válás egyfajta aranykor beköszöntét jelenti a város életében. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket, egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg.

Az előttük álló hirdetőoszlopról szinte a szó szoros értelmében leolvasható az elmúlt másfél évszázad hétköznapi történelmének helyi vetülete.

A folyosón, amelyből ez a terem nyílik, azoknak a jeles személyiségeknek az arckép-csarnoka látható, akik fontos szerepet játszottak a város életében.

Legelők, szántók, vadvizek

Legelők, szántók, vadvizek

Legelők, szántók, vadvizek

150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. A folyók által elöntött határrészeken, ahol manapság szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, az ármentesítések előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el.

Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani. A gabonatermesztés jelentősége akkor nőtt meg, amikor a folyókat szabályozták. A zöldségtermesztés szerepe a 19-20. század fordulójától növekedett meg, amikor bolgár nemzetiségű kertészek telepedtek le Szentes környékén, akik új módszerekkel és fajtákkal gazdagították a hazai kertészeti kultúrát.

Céhek, iparosok, segédek

Céhek, iparosok, segédek

Céhek, iparosok, segédek

A 18. században Szentesen 3 céh működött. Az 1828-as összeírás több mint 20 szakma képviselőit vette számba. A kiállító teremben a céhes emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szíjgyártó, szűcs, kádár, fazekas, cipész) sokszínű világába.

Az utóbbi két tárlatot mintegy összeköti az „Alsópárttól a Felsőpártig c., folyosói kiállítás. Az egyes mezőváros részek eltérő vallású és vagyoni helyzetű népességnek nyújtottak otthont. A Felsőpárton zömében református, a Kisérben katolikus családok éltek, az Alsópárt felekezeti szempontból vegyes lakosságú volt.  A település lakossága a XVI. század folyamán tért át a református hitre, a katolikusok beköltözése a XVIII. században indult meg a Harruckern család kezdeményezésére.

A szentesi táj Koszta ecsetjével

Koszta terem

Koszta terem

Múzeumunk névadója, Koszta József festőművész 1912-ben, 50 évesen telepedett le Szentesen, itt élt és alkotott 1949-ben bekövetkezett haláláig. Mivel tanyán lakott, közvetlen kapcsolatban volt a tájjal és a benne tevékenykedő emberekkel. Az itt keletkezett műveire az erős expresszivitás jellemző, mind a koloritban, mind a faktúrában. Az erőteljes piros, kék és fehér színei izzó hatást eredményeznek.

Grafikusok, festők, szobrászok

Állandó kiállítás

Állandó kiállítás

A Koszta műveihez vezető folyosó szobrai, ill. a szomszédos teremben látható festmények és grafikák azt mutatják, hogy az erdélyi születésű géniusz nem légüres térben élt Szentesen. Komoly hatást gyakorolt a város képzőművészeti életére. Itt találhatók a szentesi grafikusok, festők, szobrászok alkotásai.