Túránkat a Széchenyi ligetben kezdjük, „az élmények szigetén”, ahol élménymedencék, csúszdák, játszóterek és teniszpályák mellett nyugalmas zöldövezet várja az idelátogatókat.
A Széchenyi-liget a város szívében fekszik, mintegy 500 méterre a központtól. A Kurca-folyó által övezett liget, Szentes egyik legszebb közalkotásának születése Széchenyi István halálához (1860) kötődik, s 1869-ben készült el. Az ültetett fák gazdagságára utal például a Keleti platán, a Szivarfa, Fehér- és Vörös hárs, Fehér nyír, Császárfa, Japánakác, Fehér vadgesztenye, bokrétafa, Keskenylevelű ezüstfa vagy olajfűz, cserjék között a Törpe mandula, sóska borbolya, Vadszivarfa, Fehérsom, Díszgyöngy vessző stb. 1894-ben kertrendezés eredményeként az addig megtalálható fafajták kiegészültek különféle fenyőkkel (sima-, douglas-, normann-, luc-, fekete- és vörösfenyőkkel), piramiseperrel, piramisszillel, mocsári ciprussal, szomorú kőrissel, tarka juharral stb.)
1953-ban az Országos Természetvédelmi Tanács helyi természetvédelmi területté nyilvánította a Széchenyi ligetet. A Liget ma a Csongrádi úttal párhuzamosan elhelyezkedő, s a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, egyben Szentes turizmusának központja. A Kurca-parton száz éves platánsor vezet a strandfürdőig. A liget bejáratánál Máté István II. világháborús emlékműve (1989) és Pataki Sándor fafaragó Széchenyi-emlékoszlopa látható. A Kurca melletti úton haladva a strandfürdő felé, először a volt Gőz- és Kádfürdő épületét pillantjuk meg, mely jelenleg Családsegítő Központként üzemel. Az épület 1869-ben épült klasszicista stílusban. Először gőz- és kádfürdőként, majd sziksós fürdőként működött.
Tovább haladva a liget központja felé, a Koszta József Múzeum Csallány Gábor Kiállítóhelyét láthatjuk. Az 1869-ben épített egykori vendéglő klasszicista stílusú, és 1949 óta folyamatosan múzeumként működik.
Jelenleg is kiállítóhelyként várja az érdeklődőket, állandó kiállítása van: Múzeum a múzeumban – múzeumtörténeti tárlat. Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások várják a múzeumbarátokat.
A fentieken kívül itt tartják a régészeti gyűjteményt és adattárt. A gyűjtemény többi része a megyeházi épületben van elhelyezve (néprajz, képzőművészet, stb.).
A Koszta József Múzeum 2006 januárjáig a ligeti épületben volt, majd átköltözött a frissen felújított volt Megyeháza épületébe. A Koszta József Múzeum mára kb. 150 ezer tárgyat őriz, segédgyűjteményeiben pedig (szakkönyvtár, adattár, fotó-, audió- és videotár) közel ugyanennyi dokumentummal dolgozik. Koszta József (1861-1949), az alföldi festőművész hagyatékát a Koszta-teremben lehet megcsodálni.
A régészeti raktár népvándorlás kori gyűjteménye páratlan értékű. Kb. 15-20%-a állandó és vándorkiállítások anyagául szolgál. A múzeum helytörténeti raktára 1997-ben a Péter Pál Polgárház Múzeumba, illetve a Friedrich Fényirdába költözött ki.
Szentesi Üdülőközpont óriáscsúszdái
A főbejárat előtt Borbereki Kovács Zoltán párizsi Grand Prix-t nyert Kubikos szobra áll, az 1896-tól folyamatos régészeti feltárások derék földmunkásainak emlékére. A ligeti múzeumkertbe van telepítve a Zsoldos-emlékkút, a város legjelentősebb gyáros dinasztiájának emlékére, mely 1891-ből származik. A gőzfürdő mögött épült a nyári ártézi uszoda, amely 1896-ban nyitotta meg kapuit. A fiatalok legkedveltebb tartózkodási helye volt, és az ma is.
A strandon sokféleképpen pihenhet kedves vendégünk aktívan és passzívan egyaránt. A nyugalmat kedvelők termálmedencéket, szaunát és pezsgőfürdőt, a sportolni vágyók sportmedencéket és csúszdákat vehetnek igénybe. Ugyanitt zajlanak az úszóversenyek, vízilabda-mérkőzések, s olykor fesztiválok is. Igaz tehát a szlogen, mely szerint Szentes városa kitűnő lehetőséget nyújt az egészség megőrzésére, illetve annak helyreállítására nullától százéves korig, egyedülállóknak és családosoknak egyaránt.
1897-ben kialakították az első teniszpályát, ekkor még elsősorban az úri közönség szórakozására, mely napjainkra 15 pályássá bővült, és részben fedett.
Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ a Kossuth téren
A Kossuth tér Szentes város főtere, középületei egyre szebb formát öltve díszítik a várost. Kossuth Lajos – Jókai Mór és Vasvári Pál társaságában – 1848. október 1-jén a mai Ady Endre utcán át hajtott a régi városházára. Nagy hatású toborzóbeszédét a tér délkeleti részén mondta el, ahol Tóth István által készített szobrát 1934-ben felállították.
A szobor 1974-ben került a volt Megyeháza elé, a tér átalakításával pedig a református templom elé. A Megyeháza előtt jelenleg – az 1960-as állapotnak megfelelően – Horváth Mihály történetíró püspök szobra áll (Kisfaludy Strobl Zsigmond – 1934). A Kossuth tériek a város legjellegzetesebb épületei. A Petőfi Sándor utca sarkán áll a szecessziós stílusú Petőfi Szálló (Petőfi u. 2., Komor Marcell és Jakab Dezső, 1898). Ötszáz személyes színháztermét a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték el. A bejárat fölött látható mellszobrát Koncz Antal mintázta. A teret keleti oldalról az a hatemeletes lakóház zárja le, melynek első emeletén van a helyi képzőművészeti élet legjelentősebb színhelye, a Szentesi Galéria.
Havonta váltakozva új képző-, ipar-, fotóművészeti, néprajzi és helytörténeti kiállításokat mutatnak be. (Kossuth tér 5.) A Friedrich Fényirda Ipartörténeti Emlékhely speciális fotógyűjteménye a tér sarkán található (Kossuth tér 5.)
A tér északi oldalán Szentes legjellegzetesebb épülete, a kora klasszicista Református Nagytemplom áll (1808-1826). Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma. Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. A templom mögött induló Kiss Bálint (egykori Templom) utca számos épülete védett. (1-12. Sz.) A 2. sz. – klasszicista református lelkészlak (1836) – nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A teret nyugatról a volt megyeháza középrizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épülete határolja (Makay Endre, 1883.) neoreneszánsz stílusban. Attikáján a megye címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik.
A nyilakkal körbe tud nézni Szentesen!
Nagyítani a numerikus billentyűzet + és – gombjával lehetséges!
Ma a Koszta József Múzeum, a Konferencia és Kulturális Központ és a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára otthona. A levéltárban Csongrád megye, Szentes, valamint a volt járások, községek XVIII. századtól keletkezett iratai tanulmányozhatók, jelentős a térkép- plakát- és fotógyűjtemény is. A legértékesebb dokumentumok állandó kiállításon tekinthetők meg. (Kossuth tér 1.)
A volt megyeháza előtt fúrták a város első – az Alföld harmadik – ártézi kútját 1885-1886-ban, Zsigmondi Béla irányításával. A 312 méter mély kutat Franciaországból származó szoborcsoport díszítette. 1934-ben bontották le, majd 1996-ban építették újjá a mai Luther téren. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja.
Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. A hozzá stílusban is kapcsolódó egykori Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928), amelyben – többek között – bank és a Városi Gyermekkönyvtár kapott helyet.
Az Erzsébet tér
A Kossuth térhez kapcsolódik a valamivel kisebb, szabályosan parkosított Erzsébet tér. Régebben Szentháromság térnek nevezték, a nyugati részén 1886-ban felállított Szentháromság-szoborról. Közepét az első világháború hőseinek emlékműve díszíti (Pásztor János, 1926). A déli oldalon látható katolikus általános iskolát 1912-ben emelték, magyaros szecessziós stílusban. Nyugat felől a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával. Ide torkollik a Szent Imre herceg utca. Sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna Templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye.
A főhomlokzat fülkéiben Szent József és Szent Péter szobra látható. A mennyezet szecessziós stílusú seccóit Endre Béla és Rudnay Gyula festette 1910-ben. A szentély mozaikhatású képe az Angyali üdvözletet ábrázolja, a többi képen a Napkeleti bölcsek és Krisztus életéből vett jelenetek láthatók. A diadalív seccója: Magyar Szentek hódolata az Oltári szentség előtt (Terney Béla, 1949)
A Szent Anna Templom melletti, nagy múltú Horváth Mihály Gimnáziumot (Szent Imre herceg u. 2., 1888, Benkó Károly) 1915-1918 között bővítették (Ybl Lajos). Az 1859 óta működő gimnázium Szentes legpatinásabb középiskolája. Magas színvonalú nyelvi képzése és az országban elsőként elindított színjátszó tagozata tette ismertté. Dísztermében függ Zolnay Károlynak (1833-1925), a gimnázium egykori igazgatójának, a szentesi középiskolai oktatás megszervezőjének életnagyságú képe (Zolnay Géza, 1926). Az utca szemközti oldalán Máté István Randevú-kútja látható (1991).
Tóth József és Sima Ferenc utca
Nagy Ferenc sétálóutca a belvárosban
Ha visszakanyarodunk az Erzsébet térre, s onnan az északi irányba lévő Tóth József utcában teszünk sétát, akkor láthatjuk a 26. szám alatti, XIX. sz. eleji földszintes házat, melyben Tóth József született. Ő volt a múlt század közepének legjelentősebb drámai színésze, 1850-től 1867-ig a Nemzeti Színház tagja. Az utca 15. sz. háza, az utána következő Sima Ferenc utca 18. sz. ház, valamint a Céhház u. 2. sz. lakóház a XIX. század elejéről való, s még a régi Szentes hangulatát őrzik.
Az Ady Endre utca és a Sima Ferenc utca sarkán találjuk a török fürdőkre emlékeztető Termál Gyógyfürdőt (Ady E. u. 44., Dávid Károly, a Népstadion tervezője 1962). A kupola nagymedencéjének vízhőfoka 35 °C, négy kismedencéjének vize különböző hőmérsékletű. A fürdőt a közeli kórház területén fúrt, 1735 m mély kút 71 °C -os gyógyvize táplálja. Az alkáli hidrogén-karbonátos, fluoridos melegvíz ízületi, mozgásszervi és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. Az udvari medence szélén Segesdy György Női aktja látható (1963).
A Sima Ferenc utca végén találjuk a szentesi Bugyi István Kórházat (44-54. sz.), melynek díszes főépülete 1902-ben épült. A Kurca-folyó által kettészelt parkja természetvédelmi terület, s benne található a város egyik legszebb szobra: Kisfaludi Strobl Zsigmond Kis makrancos alkotása.
A rábízott lakosság gyógyító- megelőző ellátását korszerű fekvőbeteg- és járóbeteg intézményként, gondozóintézeti hálózattal, a lehető legmagasabb szinten biztosítja 16 fekvőbeteg-osztályán 581 ágyon, korszerű diagnosztikai háttérrel. Regionális szerepet vállal az emberek jelentős részét érintő szív- és érrendszeri betegségek kiemelt gyógyításában, a daganatos megbetegedések minőségi diagnosztikájában és kezelésében, a cukorbetegek gondozásában. Speciális szolgáltatásokat nyújt a baleseti és helyreállító sebészetben a protézisműtétekkel, a szájsebészeti implantációkkal, művese-kezeléssel, a stroke-részlegével és az Osteoporosis Centrumával. Euro-komform gyógyszertára az intézményből távozó betegek gyógyszerellátását is biztosítja. Új diagnosztikai tömbjének és sürgősségi ellátó osztályának építése 2002-ben fejeződött be. A Kórház a Szegedi Universitas Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszertudományi Centrum oktatókórháza, szinte valamennyi egysége akkreditált minősítéssel rendelkezik.
A Dél-alföldi Régióban egyedülálló módon berendeztek egy Kórháztörténeti Múzeumot, amely állandó kiállításon őrzi a kórház tárgyi emlékeit. A rendelőintézet előtti, a gyógyítást szimbolizáló szoborcsoport alkotója Paulikovics Iván (1987).
A Kossuth utca
Utunk során most visszatérünk a Kossuth utcára, s végigjárjuk Szentes főutcájának nevezetességeit.
Mindjárt a hatemeletes épület után láthatjuk Szentes legrégibb műemlékét, a Szent Miklós magyar ortodox templomot. 1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval (Kéri László). A stilizált, aranyozott levéldíszekkel és rózsafejekkel ékesített szentélyrekesztő 39 képe három zónában helyezkedik el: alul trónusikonok, fölötte a Krisztust közrefogó imádkozó alakok, közbenjárók, legfölül a Golgota kereszt-kompozíció a prófétákkal. A királyi ajtón az Örömhírvétel, a diakónusi ajtókon Mihály arkangyal és Szent István diakónus képe látható. Az ikonok nagy részét Stefan Tenecki és műhelye készítette. A Trónoló Isten Anyja a Gyermekekkel- és a Tanító Krisztust megjelenítő trónusikonok nemcsak a mester munkásságának, hanem a teljes magyarországi ortodox emlékanyagnak is jeles darabjai.
Tenecki a XVIII. század második felének kiemelkedő festője volt, a Kijevi Főiskolán tanult, Aradon volt a műhelye. Világi tárgyú képeket is festett, ecsetje alól kerültek ki a Rákóczi-szabadságharc kuruc és labanc vitézeit ábrázoló első olajképek. A Kossuth utca 5. szám előtti térplasztika Kovács Ferenc alkotása, s az utca túloldalán, a Posta előtt 1991-ben állították fel Tóth Valéria Fortuna-szobrát. A Luther téri, neogótikus evangélikus templom (1905, Francsek Imre) oltárképét a szentesi születésű Hegedűs László festette. Ugyancsak a Luther téren láthatjuk a volt megyeháza előtt 1934-ben elbontott, s mára újra megalkotott (1996), francia szoborcsoporttal díszített Díszkutat.
Az utca másik oldalán, a lépcsőzetesen kialakított ötemeletes házsor sarkán van Horváth Mihály emléktáblája (12. sz.). Az egykor itt állt házban, 1809-ben született Horváth Mihály. A dombormű Borsos Miklós alkotása (1981). Horváth Mihály 33 éves korában lett az MTA tagja, 1848-tól csanádi püspök, az 1849-es független magyar kormány vallási és közoktatási minisztere volt. Az egyetlen főpap, aki a kormányt Debrecenbe követte. A szabadságharc leverése után az országban bujdosott, majd Belgiumba menekült. Csak 1867-ben tért haza.
volt Zsinagóga - ma Városi Könyvtár
A Kossuth utca kanyarodásánál áll az 1998-ban helyreállított Zsinagóga (35. sz., 1868-1870), melyben funkcionálisan a Városi Könyvtár kapott helyet. A romantikus stílusú épület Knabe Ignác tervei szerint épült, s 40 éves elhagyatottság után a város egyik legékesebb épületévé vált. Kertjét csepegtetéses öntözéssel gondozzák, amely egyre több műalkotásnak ad helyet.
Az Apponyi tér – beépítéséig (1962) – Szentes vásártere volt. A teret ma modern épületek szegélyezik. Közepén a Földmunkás emlékmű látható (Marton László, 1969). Kicsivel távolabb, a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola épületén (Kossuth L. u. 45.) találjuk Heinrich Böll emléktábláját. A Nobel-díjas német író 1944-ben a Gazdasági Iskolában működő hadikórház ápoltja volt. A Kossuth utca, majd folytatásában a Baross utca, a vasútállomáshoz visz, ahonnan Hódmezővásárhely és Orosháza, illetve Kiskunfélegyháza és Kunszentmárton irányában indulnak vonatok.
A város szélén is találunk látnivalókat
Hódmezővásárhely felé haladva láthatjuk a műsorszóró torony acéltűjét, mely 240 m magas, s a televízió 1959-es szilveszteri műsorát sugározta először. Az első műszaknaplótól a legmodernebb műholdas technikáig vezető utat mutatja be a dolgozók által létrehozott ipartörténeti emlékhely, amely igazi kuriózum még a laikusok számára is. A Dél-Alföld nagy teljesítményű telekommunikációs szolgáltatója.
A Veker-ér partján terült el az egykori Ecser falu, mely eredetileg kun szállás volt. A Szarvas felé vezető úton közelíthetjük meg a 15 km-re fekvő ecseri templomromot. Egykori hossza 15,75 m x 8,57 méter. A téglaméretek, az eltérő falazási technika, a déli bejárat feletti félköríves záródású román ablak azt bizonyítják, hogy a templomnak Árpád-kori periódusa is volt. A szentély délkeleti sarkán álló, egyetlen vaskos támpillér utólagosan épült. A torony romjai 1733-ban még álltak. A régészeti kutatás tanúsága szerint a templom XIV. századi lehetett.
