Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

(Magyar) Jézus Szíve római katolikus templom

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Jézus Szíve római katolikus templom
Jézus Szíve római katolikus templom

Web: https://jezussziveegyhazkozseg.hu/

Szentes katolikus népességének növekedése miatt a Felsőpárton igény jelentkezett új templom építésére. A váci megyés püspök 1920-ban kiadott rendeletében a szentesi plébánia két részre osztását szorgalmazta. A Felsőpárton (Jókai utcán) felállított új plébániát Jézus Szent Szívéről keresztelték el.

Az építendő templom terveit Fábián Gáspár készítette el, és Cseuz Béla városi főmérnök hagyta jóvá. A templom freskóinak elkészítésére Márton Lajos budapesti festőművészt kérték fel. Ő rajzolta meg a színes üvegablakok terveit, melyeket Palka József üvegfestő valósított meg. A kararai márványból készült főoltár Nordio N. oltárépítő-mester munkája.

Az új templom egy év alatt elkészült, 1943. július 4-én szentelték fel. Nyugati, főbejárati homlokzatát Jézus Szent Szívét ábrázoló bronzszobor díszíti. A neoromán stílusban épült modern küllemű, kecses, szép vonalú templombelső kiképzése is tetszetős. Az oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai méltó díszei a templomnak.

Juhász Irén atya a templomépítés lelkes harcosa a következőket mondta el a templom átadását követően a Szentesi Napló munkatársának:

„A középső oltárkép címe Szentes város hódol Jézus Szent Szívének, s úgy ezen, mint a többi képen látható alakok mind szentesi emberekről vannak mintázva, úgyhogy ha a hívők az oltárképre tekintenek, csupa szentesi arcot látnak. … A főkép aranymezejéből kiemelkedő Jézus szívét átadja édesanyjának Szűz Máriának, aki viszont azt közvetíti az egész világnak. Jézusnak és Máriának azután hódol a magyar szentek kara: Szent István, a liliomot tartó Szent Imre, a térdelő Szent Gellért, az evangéliumot tartó Balog Mór pécsi püspök, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet és Margit, s a keresztes vitézek zászlajával a törökverő Szent Lőrinc. A főkép alsó részén látható Szentes város katolikus lakóinak a hódolata, a kép hátterében a város látképével. … A kép előterében pedig középen ott látható: Fekete Dömötör és felesége Aradi Viktória (gazdálkodó és neje, akik hagyatékukkal lehetővé tették az új templom építésének elindítását), s Irén páter, amint elhatározva az új templom építését, hármasban hódolnak Jézusnak, és egyúttal bemutatják a templom modelljét. Velük együtt mutatják be hódolatukat a város minden rendű és rangú polgárai…

A jobb oldali oltárkép Szent Ferenc a greccói barlangban címet viseli, s azt a jelenetet örökíti meg, amint a Pápa engedélye alapján 1221-ben a greccói barlangban miséző Assisi Szent Ferenc karjai között megjelenik a kis Jézus.

A főoltár harmadik képe: Szent Klára az oltári szentség szolgálatában. Ez a kép azt a jelenetet mutatja, amikor a szaracénok megtámadták Szent Klára kolostorát, és Szent Klára védekezésül az oltári szentséget hozta ki, mire a szaracénok az abból kiáradó fényességtől megriadva elmenekültek.

A negyedik, a Mária oltár feletti kép a Rózsafüzér királynője címet viseli, s azt ábrázolja, hogy Szűz Mária rózsafüzért ad a kis Jézusnak, aki viszont azt továbbadja a köréje sereglő kongreganista lányoknak és fiúknak.”