Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Jézus Szíve római katolikus templom

Jézus Szíve római katolikus templom
Jézus Szíve római katolikus templom

Web: https://jezussziveegyhazkozseg.hu/

Szentes katolikus népességének növekedése miatt a Felsőpárton igény jelentkezett új templom építésére. A váci megyés püspök 1920-ban kiadott rendeletében a szentesi plébánia két részre osztását szorgalmazta. A Felsőpárton (Jókai utcán) felállított új plébániát Jézus Szent Szívéről keresztelték el.

Az építendő templom terveit Fábián Gáspár készítette el, és Cseuz Béla városi főmérnök hagyta jóvá. A templom freskóinak elkészítésére Márton Lajos budapesti festőművészt kérték fel. Ő rajzolta meg a színes üvegablakok terveit, melyeket Palka József üvegfestő valósított meg. A kararai márványból készült főoltár Nordio N. oltárépítő-mester munkája.

Az új templom egy év alatt elkészült, 1943. július 4-én szentelték fel. Nyugati, főbejárati homlokzatát Jézus Szent Szívét ábrázoló bronzszobor díszíti. A neoromán stílusban épült modern küllemű, kecses, szép vonalú templombelső kiképzése is tetszetős. Az oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai méltó díszei a templomnak.

Juhász Irén atya a templomépítés lelkes harcosa a következőket mondta el a templom átadását követően a Szentesi Napló munkatársának:

„A középső oltárkép címe Szentes város hódol Jézus Szent Szívének, s úgy ezen, mint a többi képen látható alakok mind szentesi emberekről vannak mintázva, úgyhogy ha a hívők az oltárképre tekintenek, csupa szentesi arcot látnak. … A főkép aranymezejéből kiemelkedő Jézus szívét átadja édesanyjának Szűz Máriának, aki viszont azt közvetíti az egész világnak. Jézusnak és Máriának azután hódol a magyar szentek kara: Szent István, a liliomot tartó Szent Imre, a térdelő Szent Gellért, az evangéliumot tartó Balog Mór pécsi püspök, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet és Margit, s a keresztes vitézek zászlajával a törökverő Szent Lőrinc. A főkép alsó részén látható Szentes város katolikus lakóinak a hódolata, a kép hátterében a város látképével. … A kép előterében pedig középen ott látható: Fekete Dömötör és felesége Aradi Viktória (gazdálkodó és neje, akik hagyatékukkal lehetővé tették az új templom építésének elindítását), s Irén páter, amint elhatározva az új templom építését, hármasban hódolnak Jézusnak, és egyúttal bemutatják a templom modelljét. Velük együtt mutatják be hódolatukat a város minden rendű és rangú polgárai…

A jobb oldali oltárkép Szent Ferenc a greccói barlangban címet viseli, s azt a jelenetet örökíti meg, amint a Pápa engedélye alapján 1221-ben a greccói barlangban miséző Assisi Szent Ferenc karjai között megjelenik a kis Jézus.

A főoltár harmadik képe: Szent Klára az oltári szentség szolgálatában. Ez a kép azt a jelenetet mutatja, amikor a szaracénok megtámadták Szent Klára kolostorát, és Szent Klára védekezésül az oltári szentséget hozta ki, mire a szaracénok az abból kiáradó fényességtől megriadva elmenekültek.

A negyedik, a Mária oltár feletti kép a Rózsafüzér királynője címet viseli, s azt ábrázolja, hogy Szűz Mária rózsafüzért ad a kis Jézusnak, aki viszont azt továbbadja a köréje sereglő kongreganista lányoknak és fiúknak.”