Nyitva tartás:
-hétfő: zárva
-kedd-péntek: 9-15
-szombat: 10-17
-vasárnap: 13-17 A látogatási szándékot személyesen vagy telefonon jelezzék az alábbi elérhetőségeken: Koszta József Múzeum Szentes, Kossuth tér 1. 63/313-352
Jegyárak:
Felnőtt: 300,- Ft.
Diák, nyugdíjas: 200,- Ft.
Diák csoportos (10 főtől): 100,- Ft.
Családi jegy (max 5 főig: 2 szülő és 3 gyermek): 600,- Ft.
Tárlatvezetés: 1000,- Ft.
Fotójegy: egységesen 300 Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozás díja a egységesen: 300 Ft/fő, amely tartalmazza a belépőt is.
A TÁMOP által támogatott múzeumi foglalkozás 0,-Ft/fő
Diákcsoportoknál 10 gyerekenként 1 fő kísérő ingyen bemehet!
A kiállításokat ingyenesen látogathatják:
6 év alatti gyermek
Fogyatékkal élő (+ 1 fő kísérő)
70 éven felüli nyugdíjas *
Pedagógus, Közgyűjteményi és közművelődési dolgozók*
ICOM kártyával rendelkezők
Tájak Korok Múzeumok Egyesület igazolványával rendelkezők
Minden hónap utolsó szombatján 18 év alatti gyermekek 2 fő kísérővel**
Nemzeti ünnepeinken ( március 15., augusztus 20., és október 23.) mindenki
Múzeumi Világnapon (május 18.) mindenki
10 főtől minden határon túli magyar csoportnak
—————————————–
* magyar és EGT állampolgárok, ** kizárólag magyar állampolgárok
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda (a múzeum ipartörténeti bemutató helye) az ország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai ill. más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Állandó tárlat:
Fridrich János fotográfus városképei, családi-, csoport- és alkalmi felvételei, Erzsébet, Katalin és Ida leányainak műtermi- és laboratóriumi eszközei, és az egyre gyarapodó Szentesi Fotótár.
Fridrich Fényírda
Napfény-fotográfiai műterme – “Atelier – 1905.”
Fridrich fényirda - 1
Fridrich János, az edelényi születésű fényíró mester 1905-ben építette fel az egykori Görög Udvar-ban napfény-fotográfiai műtermét. Miskolci, kassai és szombathelyi vándorévek után a Hertzl-Hegedűs-féle piactéri műteremben volt segéd, majd mestere halála után azt vezette tovább “Hegedűs utóda”-ként. Már kisinas korában kiütközött képzőművészeti hajlama, és egész életében jó közepes amatőr szinten rajzolt és festegetett is. Művészi ereje a a fotográfia kompozíciójának megrendezésében rejlett. Különös tehetsége volt a hatásos apró részletek megválasztásában is.
Koszta Józsefnek, és Lakos János Pál festőművészeknek amolyan házi-fényképészévé lett, s mint ilyen nagyon közel került a Kecskeméti Művésztelepet alapító Révész Imréhez és művésztársaihoz is. Műtermének vendégei közt Rudnay Gyulát, és a vásárhelyi festők közül Tornyai Jánost és Endre Bélát említhetjük. Szentesen szinte kizárólag ő foglalkozott műtárgyak közvetítésével, képzőművészeti menedzseléssel. Kiváló szeme volt a helyi szobrászok, Koncz Antal és Örkényi Strasszer István munkáinak fotografikus elismertetéséhez is. Sorozataiban kiemelkedő helyet foglal el a Benczur-, Iványi Grünwald, és Lakos-féle műtárgyfotók sorozata.
Fridrich fényirda - 2
Műtermében a város művészei és amatőrei rendszeresen találkoztak. Az 1908. évi kamaratárlatát Joó Béla festőművésznek rendezte be. Ezt ábrázolja a műterem főfalán lévő ősfotográfiából nagyított fotó-poszter is. A villanyvilágítás kezdete előtt az üvegaknás fényudvaros műhelyben kiváló minőségi zsáner- és csoportképeket készített. Laboratóriuma is az udvarról tükörrel “belőtt”, ablakában óriási kondenzor-lencsékkel párhuzamosított fénynyalábbal működött. Alapszerszáma egy 90 cm képátmérőjű egyedi készítésű álló fakamera és egy szintén fából épített fali faprojektor voltak. Konform, cserélhető lencséikkel a felvételi fényutat minden torzítás nélkül rekonstruálhatta a nagyítás munkamenetéhez is.
Óriási fakameráját szekérre rakva még a századforduló előtt készített szabadtéri felvételeket (pl. nagygazdák tanyáiról, aratásról, cséplésről, legelésző nyájról, stb.), melyeket több irányú felvételezési technikával akár mérőképeknek is tekinthetünk. A megrendelők kérésére anilin festékkel színezett óriási tájképeket (fotó-poszterokat) is “festett”. A fényudvar lambériáján a nagytőkei Piti-tanya külső és belső képét láthatjuk, a közös kacsaúsztatóval és a betakarítás-csépélés időszakában egyik képből a másikba átvezényelt egész háza-népével.
Fridrich fényirda - 3
1880-tól gyűjtötte a magyar és német nyelvű fotográfus-szakirodalmat. Fennmaradt szakkönyvtára 450 kötetből áll, művészeti könyveit gyermekei és unokája a családi hagyatékban őrzi. Majd minden fotografikai eljárást kipróbált, de különösen a drámai hatású képmódosító eljárásokat, és a különböző nyomatokat kedvelte. Papírképeinek míves kereteit (passpartous) is maga préselte. Gép- és műszerparkját folyamatosan modernizálta, a villanó magnézium, majd a villanyfény bevezetése után is inkább a természetes szórt fénnyel operált. A hosszabb megvilágítások miatt alkalmazott vasból való fej- és kéztámasztó állványai, napfény-másoló fakeretei, képfelület-módosító “szatináló” hengerei, és teljes laborfelszerelése képezik az ipartörténeti bemutatóhely berendezését. Míves retus asztalainak valamennyi kis kézi szerszáma látható az állandó kiállításban.
Fridrich fényirda - 4
Modern kézi kameráival jelen volt a város nagy eseményein. Rendszeresen fényképezett a piacokon, iskolákban, esküvőkön, a templomokban is. Megörökítette a város jellegzetes középületeit, de a tanyák világát is. Még a cigánysorra is szívesen járt, onnan a festőművész barátoknak hozott elő-fényképeket egy-egy beállított, vagy ellesett jelenetről. Koszta József valamennyi festményét üveglemez-negatívra rögzítette. Néprajzi felvételei között páratlan művészi értékűek is akadnak. A műterem falán ezekből láthatunk állandó mozaik-ízelítőt úgy, ahogy ezek darabjai a múzeumi gyűjteményekbe bekerültek.
Mindhárom leányát fotográfusnak tanította, később a segédei, majd követői lettek. Massányiné Erzsébet apja műtermében folytatta az ipart 1985-ig, majd 1989-ben az épületet a Megyei Közgyűlésnek ajánlotta föl. Rágyánszkyné Katalin leánya a Horváth Mihály utcában rendezett be önálló műtermet, legkisebb leánya Ida, Tokácsli Lajos festőművész felesége pedig több pótolhatatlan értékű családi relikviát és dokumetumot adományozott a múzeumnak.
Fridrich fényirda - 5
A tárgyak között kb. 20 db felvevő kamera, 15 db másoló és nagyító gép, speciális retus-asztalok, lámpák, és korabeli laboratóriumi berendezések is vannak a részben eredeti bútorok környezetében. A gyűjteményt jótékonyan egészíti ki a Horváth Mihály Gimnázium régi fizika- és kémia-szertárának néhány Calderoni-féle ívfényes projektora, dianézője és filmvetítője, valamint a régi rajz-szertár művészettörténeti oktató dia-képanyaga.
1999 óta a bemutató hely a Koszta József Múzeum Helytörténeti Gyűjteményének kizárólagos része. Önálló iparművészeti- és helytörténeti emlékhely. Hátterében kiszolgáló raktár és fotótár működik, melyben folyamatosan visszagyűlik a Fridrich-fotóanyag. Eddig 2000 db üveg-, 18 ezer síkfilm, és kb. 1500 különböző méretű és árnyalatú papírkép reprezentálja a képanyagot, mely a néprajz- és várostörténet, valamint a helyi amatőr művészet történetének “aranybányája”. Folyamatos feldolgozását és az emlékhely szakmai felügyeletét a Péter Pál Polgárház Múzeumban működő Helytörténeti Gyűjtemény vezetője látja el.
Fridrich János fotográfus
(Edelény, 1874. szept. 7. – Szentes, 1959. május 30.)
Fridrich János fotográfus
A Francia Tudományos Akadémián 1838-ban Daguerre bejelentette a fényképezés feltalálását. A nagyjelentőségű hír lázba hozta az egész világot. A fotográfia rövidesen tömegigényt elégített ki. A kor művészei – különösen a festőművészek – körében éles vitát váltott ki a gépi képalkotás mestersége. Az ipari ábrázolás szembekerült az alkotóművészettel, a festészettel.
Ma már tudjuk, hogy nagy festőművészek is használtak fényképeket segédeszközként.
Az impresszionista Degas a Lovasok ábrázolásánál alkalmazta a fotográfiát mozgástanulmányként. A magyarok közül Munkácsy beállított kosztümös modelleket, a Golgota című képéhez önmagát fényképeztette le keresztre feszítve. A vásárhelyi Tornyai is használt beállított fotográfiát a Juss című képéhez. Szentesen Fridrich János fotográfus látta el előképekkel Koszta Józsefet és számos helyi amatőr festőt. Az edelényi születésű Fridrich János kassai és szombathelyi vándorévei után képzett fotográfusként érkezett Szentesre. Herczl (Hegedűs) Vilmos műtermébe állt be segédnek. Mestere halála után mint Hegedűs utóda tevékenykedett. Ma is álló ipartörténeti műemléknek berendezett önálló műtermét az egykori Görög Udvarban építette fel 1905-ben. A természetes megvilágításra kialakított műterem a fényképezés mellett művészek és műpártoló közönség találkozóhelyévé vált a városban.
A művészi érzékkel megáldott, valamint festői hajlammal is rendelkező Fridrich tájkép- és városképfelvételein, emberábrázolásain, portréin kifinomult látásmódról és kompozíciós készségről tett tanúbizonyságot. A művészi fényképezés mellett majd minden szentesi családról készített felvételt, megörökítette a város utcaképeit, középületeit, jeles személyiségeit és eseményeit. Kedvelt témája volt a piac nyüzsgő forgataga és a berekháti putrik színes nyomora. Hálás megrendelőkre talált a Szentes környéki tanyás gazdák körében. A gazdaságokról kedvező beállítású, színezett panorámaképeket készített.
A fent maradt és közgyűjteménybe került fotográfiák Szentes közel egy évszázados múltját őrzik és elevenítik meg az utókor számára.
