A Földön kb. 40 ezer, hazánkban ezernél is több fajuk él. Alakjuk, életmódjuk rendkívül változatos. Nagyságuk 1 mm-től 10 cm-ig terjedhet. Sok fajra jellemző az ivari kétalakúság, amely főleg a nagyságbeli különbözőségben mutatkozik meg. A hím a nőstény mellett valóságos törpe.

Testükön két tájat, a fejtort és az ahhoz rövid nyéllel kapcsolódó potrohot lehet megkülönböztetni. A fejtor soha nem tagolódott, többségükön a potroh sem szelvényezett.

A fejtoron 1 pár csáprágó, 1 pár tapogatóláb és 4 pár járóláb található. A potrohon nincsenek végtagok. Szemeik egyszerűek. A csáprágók visszahajtható karmokban végződnek, amelyek csúcsa alatt nyílik a méregmirigy vezetéke. Minden pók ragadozó, mérges marásuk a táplálékul szolgáló gerinctelenekre, főleg rovarokra, néha a puhatestűekre is halálos.

Hálójukban vagy rejtekhelyükön (pl. repedésekben, lyukakban, csövekben) élnek és onnan indulnak vadászatra. Zsákmányukat különböző módon szerzik, azokra lesből rohannak és karomszerűen végződő lábaikkal ragadják meg, vagy hálóikkal fogják össze. Egyes fonalak ragadósak, az áldozatot az fogja meg, más fonalakon viszont laza gubanc van, amelyben a zsákmány szőrei akadnak fenn.

Táplálkozásuk mindig külső emésztéssel történik, a zsákmány emészthető anyagait szájuk előtt feloldják, majd felszívják. Más fajok a táplálékot csáprágóikkal összemorzsolják, pépesítik, és aztán szívják fel. Potrohukban sok táplálékot képesek raktározni, ezért hónapokig is koplalhatnak.

A nőstény petéit mindig lerakja, elevenszülő nincs közöttük. A petéket gyakran kokonokban helyezik el, amiket körülszőnek. Fejlődésük részleges átalakulással történik. Élettartamuk 1-2 év.

Jellegzetes tulajdonságuk, hogy a potrohuk hátulsó részén, a szövő-szemölcsök végén levő szövőmirigyeikkel hálókat készítenek. A mirigyet elhagyó, bonyolult fehérjéből álló váladék a levegőn megszilárdul és húzás közben rendkívül rugalmas fonallá alakul. Ez közlekedésükre, magasból történő leereszkedésre, veszély esetén visszamászásra szolgál. Ugrás közben és egyéb helyzetben is a fonal jelenti a biztonságot.

A hálót a pókok fajukra jellemző módon a petéből való kibúvást követő első vedléstől kezdve életük végéig fonják, szövik. A legismertebb és legszebb kerekháló küllőkre kifeszített körkörös szálakból áll. A küllők fonala sima, a csigavonalé viszont ragadós szemcséket tartalmaz. A háló közepén sűrűbb szövésű terület van, ahol a pók időlegesen tartózkodik, sőt egyesek a zsákmányukat is itt fogyasztják el. Az egyik erősebb küllőszálat, vagy a központi térből külön kivezetett fonalat nevezzük vezérfonálnak, amely a pók rejtekhelyéhez vezet és ennek rezdüléséből észleli, hogy zsákmány került a hálójába. A kerek háló jellegzetesen padláson, garázsban vagy teraszok csővázain található. A nem feltűnő hurokháló kusza, sok helyen rögzített, laza, hurkolt fonalakból áll, amely bokrok alján, zugokban, sziklarepedésekben, mellékhelyiségek sarkaiban fordul elő. A tölcsér- vagy csőháló vastag hálólap, melynek sarkához vagy a közepéhez lefelé vezető cső kapcsolódik, amelyben a pók tartózkodik és onnan rohan ki villámsebesen, ha zsákmány kerül a hálóba. Ha támadás éri, a csövön keresztül menekül el. Ilyeneket pincék zugaiban, elhanyagolt szobák sarkaiban, bokrokon, sziklarepedésekben, barlangok bejárati szakaszában láthatunk. A vitorlaháló sok kusza fonállal felerősített, sűrűn szőtt hálólap, melynek alsó oldalán függeszkedik a pók és vár a hálóban megrekedő zsákmányra. Elsősorban növényzeten, bokrokon és magasabb füveken fordul elő.

A hamar beporosodó háló hasznavehetetlenné váló “fogyóeszköz”, ezért a pókoknak igen gyakran kell új hálót készíteniük, amely rendszerint a régivel megegyező helyen, de annál valamivel magasabban található. Így gyakran több hálót láthatunk néha egymás felett, de csak a legfelsőnek van lakója.

A hálószövő pókok helyhez kötött életmódot folytatnak és várják az áldozat hálóba akadását. Támadás esetén halottnak tettetik magukat.

Terjedésük általában passzív, pl. tűzifával, dobozokkal, virággal stb. kerülnek a zárt térbe, ahova a hideg elől be is vándorolhatnak. A pókok fonalait népi nyelven “ökörnyálnak” is nevezik. A fonalak különleges közlekedési módnak tekinthetők, mivel ezekkel a pókok a szelek szárnyán sok kilométer távolságra eljuthatnak. Egyes fajok elterjedésében ennek nyilvánvalóan nagy szerepe van.

Magyarországon az ember környezetében előforduló fajok sötét, vagy gyengén megvilágított, zavarmentes zugokban, hideg helyeken (pincében, garázsban, lépcsőházban) tartózkodnak, a lakásban pedig a bútorok és a háztartási gépek alatt telepedhetnek meg. A lakóházak külső falfelületén is megtalálhatók. Jelenlétükre az általuk készített lehelet-finom pókhálók hívják fel a figyelmet.

Hazai mérges pókfajok

Marásuk fájdalmas, de nem veszedelmes.

• Koronás keresztespók (Araneus diadematus)

Koronás keresztespók (Araneus diadematus)

Sárgásbarna, ritkán világoszöld alapszínű, kör alakú hálóját művészien készíti. Erdőkben, réteken, kaszálókon gyakori, de épületekben is megtalálható.

• Mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium).

A kalitpókfélékhez (Clubionidae sp.) tartozó faj hatalmas méregmiriggyel összekötött csáprágókkal rendelkezik. Fogóhálót nem készít, rovarokból álló táplálékát kóborolva szerzi meg. A fűszálak között vedlés, telelés és a peték őrzés céljából egy harang alakú ún. lakózsákot alakít ki. Magyarország legmérgesebb pókja.

• Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis),

A legnagyobb, 2-4 cm nagyságú hazai fajunk. Homokos, szikes vidéken (pl. az Alföldön) fordul elő. Hosszú lába miatt igen gyors mozgású. 30-40 cm mély, függőleges járatát a talajba ássa.

VÉDEKEZÉS

A hazai pókfajok emberre gyakorlatilag veszélytelenek. Megjelenésük a lakásban esztétikai kérdés, de ott sem károsak, sőt az ott tartózkodó különféle rovarok (pl. hangya, szúnyog, légy) összefogásával még hasznot is hajtanak.

Irtás

A rejtekhelyen élő pókok porszívóval összegyűjthetők és a porzsák elégetésével egyszerű módon elpusztíthatók.

A pókok elölése sem okoz gondot, mert amennyiben az irtószerrel érintkeznek, azonnal elhullanak. Erre a célra a permetezés, egyénileg a rovarirtó permet és a (felületkezelő) aeroszol palack alkalmas.

A felületek kezelése azért nem vezet eredményre, mivel a maguk által szőtt fonalakon közlekednek, illetve hálóikban tartózkodnak. 

Megelőzés

A melegebb tájakon élő mérges pókok a házakban vagy a lakásokban a hosszú időn keresztül használaton kívüli helyeken (pl. ládákban, szekrényekben, fiókokban, dobozokban) tárolt ruhanemű, cipő, könyv stb. között bújhatnak meg. Figyeljünk arra, hogy az ágyneműben is megtalálhatók, ezért ezek használata előtti gondos, de óvatos kipakolás és alapos átvizsgálás célszerű.

Elsősorban a lakásba való bejutásuk megakadályozására, illetve a megtelepedésükre és hálószövésre alkalmas zugok megszüntetésére kell törekedni.

Mérges rovarok (pókok) --> Fájl mérete: Letöltések száma: 849 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szentes Polgári Védelmi Kirendeltség (H-6600 Szentes, Kossuth tér 6.) lakosságvédelmi tájékoztatója - MÉRGES ROVAROK (PÓKOK)