A térséget jellemző felszíni vizek sokaságából adódóan uralkodó talajtípus a karbonátos és szolonyeces réti csernozjom talajok. A térség Észak-keleti részén találhatók Nagytőke és Eperjes községek területén nagyobb szolonyeces réti és közepes réti szolonyeces talajok, mindkét helyen nagy gyepterületek vannak. Nagytőke területén “ősgyep” található.
Szentes és Térségének talajtípusai
a kistérség összes mezőgazdasági területéhez viszonyítva (ha, %)
Alföldi mészlepedékes csernozjom
2 250 ha
3,1%
Karbonátos réti csernozjom
26 267 ha
36,5%
Szolonyeces réti csernozjom
17 956 ha
24,9%
Kérges réti szolonyec
3 156 ha
4,4%
Közepes réti szolonyec
5 334 ha
7,4%
Szolonyeces réti
4 970 ha
6,9%
Erősen szolonyeces réti
2 203 ha
3,0%
Karbonátos réti
548 ha
0,8%
Karbonátos öntés réti
3 585 ha
5,0%
Karbonátos csernozjom réti
2 333 ha
3,2%
Mélyben szolonyeces csernozjom réti
415 ha
0,6%
Szolonyeces csernozjom réti
1 793 ha
2,5%
Karbonátos többrétegű humuszos öntés
675 ha
0,9%
Humuszos réti öntés
619 ha
0,8%
A térségben található főbb talajtípusok jellemzése
Alföldi mészlepedékes csernozjom (19/2)
A 2-4% humusztartalmú talaj szénsavas meszet kisebb mértékben tartalmaz, semleges vagy gyengén lúgos kémhatású, kitűnően morzsás szerkezetű. Kitűnő vízgazdálkodású, egyaránt jó vízbefogadó-, vízraktározó- és vízáteresztő képességű. Tápanyag gazdálkodása igen kedvező. Legtermékenyebb talajunk. Értékes mezőgazdasági terület, valamennyi gazdasági növény eredményesen termeszthető rajta.
Kialakulására az időszakos időnként megemelkedő talajvíz nyomja rá a bélyegét. 3-4% humusztartalmú, több szénsavas meszet tartalmaz, gyengén lúgos kémhatású, szemcsésen morzsás szerkezetű. Vízgazdálkodása jó, csapadékosabb években, magas talajvízállás esetén túlnedvesedésre hajlamosak. Száraz években viszont a kedvezőbb átnedvesedési körülmények miatt egyik legtermékenyebb talajunk. A szolonyeces réti csernozjomnál a genetikai “B” szintben megnő a NA+ mennyisége, szerkezete kedvezőtlenebbé válik. A talaj vízgazdálkodása a nátrium mennyiségének függvénye, így a réti csernozjomok jó termőterületek, a tömöttebb “B” szint viszont indokolja az altalaj-lazítást és a vízrendezést.
Kérges réti szolonyec (24,1), közepes réti szolonyec (24,2)
Hidromorf talajképződmények, kialakulásukban jelentős szerepe volt a felszín alatti vizeknek. Szárazon kőkemények (zsugorodnak), míg nedvesen elfolynak, duzzadnak, száraz állapotban mélyen megrepednek. Igen rossz vízgazdálkodású, igen gyenge vízáteresztő képességű, mindig lúgos kémhatású és gyakran jelentős vízoldó Na+ tartalmú talaj. Vékony termőrétegűek 24/1 – 0 – 7 cm közötti, 24/2 – 7 – 20 cm közötti művelhető réteggel. Ezeken a területeken “ősgyepek” találhatók, feltörni nem szabad.
Szolonyeces réti (29,1), erősen szolonyeces réti (29,2)
Kialakulásukban az időszakos túlnedvesedés játszott döntő szerepet. Magas humusztartalmú, mely nagyrészt levegőtlen körülmények között képződött és vassal kapcsolódott. Általában mély fekvésű részeken fordulnak elő, ahová a környező területekről a felszíni vizek összefutnak. A talajvíz sok esetben olyan közel van a felszínhez, hogy eléri a feltalajt. A szolonyeces réti talajok szelvényében, annak erősen tömődött, prizmás “B” szintjében 5-*25 % az adszorpciós komplexus Na+ telitettsége. Gyakran jelentős a kicserélhető Mg2+ tartalmuk is. Fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságuk szélsőséges, de meliorativ beavatkozással javítható. Ezeken a területeken gyepek találhatók.
Karbonátos öntés réti (31,1)
Humuszos rétegűek és szerkezetük kevésbé kialakult. A Tisza öntés területén alakult ki. Kisebb humusztartalmú, kémhatása gyengén lúgos. Mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, termékeny talaj. Erdők találhatók rajta.
A talajvíz mélyebbre süllyedt, erőteljesebb kilúgozódás jelentkezik. A humusztartalom alacsonyabb. A talaj felső szintjében a humusz anyagok jobb minőségűek. A szerkezete morzsás. Jó víz- és tápanyag-gazdálkodású termékeny talajok. A kistérség területének közel 60%-át borítja, jó termőképességű talaj, amelyen megfelelő (tápanyag-vizsgálatra alapozott) tápanyag utánpótlással minden gazdasági növény termeszthető. A területen 1988. és 1994. között 9 450 ha-on (13 %), hajtottak végre meliorációt, főleg a vízrendezéssel javítható területeken. A területen az öntözés lehetősége adott. A Tisza, a Körös és a Kurca jó öntözővízzel látja el a területet. A területen 948 km csatorna biztosítja a felesleges víz elvezetését és az öntözővíz odajuttatását. Így biztosított az intenzív termelés feltétele is, a megfelelő tápanyag-utánpótlással és az intenzív növénykultúrákkal. A terület talajára jellemző, hogy nagy százaléka jó fizikai állapotú, kitűnően morzsás, illetve szemcsésen morzsás szerkezetű. A talajok többsége gyengén lúgos kémhatású, jó vízgazdálkodású, nagy hányaduk a térségünkben jó humusz tartalmú és vastag termő rétegű. A talajok termőképessége összességében nagyon jó, ezt az átlagos AK érték is mutatja.
