HURO SPORTTOURISM

Szentes Város Sportturisztikai Projektje: HURO 1101/172/2.1.3

Kategória

 RSS hírek a Szentes.hu-ról

Klauzál óvoda DAOP

Építési szabályzat

IVS

Renergy

Ipari Park fejlesztése

DAOP-1.1.1/A_2-09-2010-0001

Norvég projekt

HURO – HELP projekt

HURO 1001/030/2.4.2.

HURO/1001/226/2.1.2

A projekt kódja: HURO/1001/226/2.1.2

“Éjjeli menedék” bővítése

TIOP-3.4.2-11/1-2012-0111


Domborzat és vízrajz

Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a terület, mert itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei, a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. Ez az adottság a belvizek kialakulásában és levezetésében idéz elő sajátos körülményeket. A terület egy része mélyártéri terület, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni. A mentesített árterület a hosszú ideig tartó feltöltődés következtében egyenletes síkság, csak az egykori holtágak és medrek szabdalják fel, teszik változatosabbá.

A keleti perem a Békés-Csanádi löszháthoz tartozik, infúziós lösszel borított, egyenletesen emelkedő jellegű kelet felé. A legmagasabb térszintek a keleti határon 95 m-en helyezkednek el. Az átlagos terepesés l-2 m/km, a mélyártéren 0,1-0,4 m/km.

A vízrajzi rendszernek legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész természetföldrajzi arculat meghatározója is. A folyó mai helyére a fiatal szerkezeti mozgások idején került és igen széles árterületet alakított ki. A Tiszának és mellékfolyóinak szélsőséges a vízjárása.

Az egykor létező érhálózatot, völgyeket és terepmélyedéseket a folyószabályozást követően megkezdődött vízrendezési tevékenység során belvízlevezető csatornahálózatként hasznosították. A legjelentősebb völgyek és erek alkotják azóta is a vízlevezető rendszer vázát.

A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek: a Mágocs-ér mely Békés megyéből lép a térségbe és Árpádhalom, Nagymágocs, Derekegyház és Szegvár helységeket érintve éri el a Kurcát. A Kórogy ér Fábiánsebestyén területét szeli át, a Veker Szentes és Nagytőke után éri el a befogadót. A legjelentősebb a Kurca főcsatorna, ami valamikor természetes vízfolyása volt a térségnek.

A legfontosabb belvízi főcsatornák Szentes térségében a Kurca (37 km), a Veker-ér (36 km), a Kórógy-ér (49 km) és a Mágocs-ér. A belvizeken kívül ezeken a főcsatornákon a szomszéd megyékben keletkező belvizek egy részét is ezen a területen juttatják be a befogadóba.

A főcsatornák torkolatánál szivattyútelepek épültek, hogy a befogadó magas vízállása esetén is biztosítsák a belvizek beemelését.

A térségünkben lévő bőséges felszíni vizek árvizek formájában komoly veszélyforrást jelenthetnek. A “vízbőség” a mély fekvésből adódó belvizes problémaként jelentkezik.

A térségben lévő már felsorolt főcsatornákhoz másod és harmadrendű többfunkciós csatornahálózat csatlakozik. A Szentes és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat összesen 447,871 km csatornát és vízfolyást kezel. A Társulat feladata a belvízvédelmi és árvízvédelmi feladatok ellátása és az ellátásokhoz szükséges létesítményekkel kapcsolatos teendők elvégzése.

A jól működő rendszer a szélsőséges időjárás miatt csapadékhiányt pótlandó öntözést biztosíthatja a csapadékszegény periódusokban. A talajvíz a holocén és a pleisztocén rétegekben helyezkedik el, átlagos mélysége igen változó, 1-4 m között alakul. A térségben az állóvizekre általában a sekély vízmélység a jellemző és néhánytól eltekintve mesterségesen alakították ki.