A városi önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények közül a legnagyobb a Szentesi Művelődési Központ (alapítva 1951-ben), amely négy épületben várja és fogadja a látogatókat. Az intézményhez kötődően számos művészeti csoport, baráti kör, klub és szakkör működik. Ezek tagjai – létszámuk meghaladja az ötszázat – nemcsak saját kedvtelésükre folytatják tevékenységüket, hanem évenként többször a nagyközönség előtt is bemutatkoznak. Mindig nagy sikert arat a Díszítőművész Kör és a Fotókör kiállítása, és szívesen tapsol a közönség az Arany Páva díjas Pengető Citerazenekar műsorainak. A citeraegyüttes és a Fotókör kimagasló munkáját a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díjjal ismerte el.
A szentesi- és a környékbeli közönség előszeretettel látogatja a Művelődési és Ifjúsági Ház rendezvényeit. Az épületben működő klubpresszó folyamatosan helyet ad alkalmi kiállításoknak is.
A szentesiek népszerű mozija a 200 férőhelyes Őze Lajos Filmszínház, amely a helyi születésű neves színművészről kapta a nevét. A képzőművészeti élet legjelentősebb színtere a Városi Galéria. Azon kevés vidéki kiállítóhelyek egyike, amelyik helyi fenntartásban országos hírű, változatos tárlatokat mutat be. Elsősorban a kortárs képzőművészek megismertetésére törekszik, de gyakran rendeznek nép- és iparművészeti, fotóművészeti és helytörténeti kiállításokat is. 1974-es alapításától napjainkig mintegy 300 tárlatnak adott helyet. A képzőművészeti élethez kapcsolódik a Szentesen létrehozott Katona Kiss Ferenc Alapítvány, amelyre az egész ország területéről pályázhatnak a fiatal képzőművészek.
Szentes zenei élete nagy múltra tekint vissza. Első Dalárdája 1861-ben alakult, amely 1867-ben elnyerte az Aradon megrendezett országos „dalárünnepély” fődíját jelentő ezüst babérkoszorút. A napjainkban is élénk zenei élet egyik igen fontos tényezője a 40 tagú, főleg tanárokból álló felnőtt zenei együttes a Bárdos Lajos Vegyeskar. Számos megyei- és országos fesztiválon vettek részt szép eredménnyel. Szentesen immár hagyományossá vált a vegyeskar által elindított Egyházzenei Találkozó. Rendszeresen közreműködnek a Magyar Rádió „Kóruspódium” című műsorában. Sikeres külföldi vendégszerepléseken vettek részt Németországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában és Szerbia-Montenegróban. A kórusok országos minősítésén 2000-ben „Hangversenykórus” minősítést kaptak, és elnyerték a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját.
Hasonlóan szép eredményekkel dicsekedhet az aranydiplomás Városi Fúvószenekar. Tagjai között az általános iskolai tanulótól a nyugdíjasig minden korosztály képviselve van. Az együttes műsorán a magyar történelmi indulóktól kezdve a klasszikus átiratokon keresztül a kortárs komoly- és könnyűzenéig szinte minden stílusú mű megtalálható. A zenekar az országos minősítésen elnyerte a „Fesztiválzenekar” megtisztelő címet; Csongrád Megye Közgyűlése pedig több évtizedes sikeres működéséért 1993-ban Alkotói Díjjal jutalmazta. Az együttes 1999-ben az Egri Nemzetközi Zenei Versenyen Aranydiplomát, 2000-ben Siklóson a Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen III. helyezést, 2001-ben pedig Jastrzebie Zdrójban (Lengyelország) a Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen „Nagydíjat” nyert. A 2002-ben Békéscsabán megrendezett „Zenit” Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen a zsűri Nívó Díjban részesítette a fúvósegyüttest. Évente átlagosan 25-30 hazai- és külföldi fellépésük van; az országos fúvószenekari fesztiválok mellett vendégszerepeltek Olaszországban, Németországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban és Lengyelországban. A Városi Fúvószenekar és a Bárdos Lajos Vegyeskar 1997-ben megalakította a Szentesi Zenebarátok Egyesületét, amelynek célja hangversenyek rendezése és a két együttes működtetése.
A város kulturális életét a gazdag programkínálat is jellemzi. A helyi kulturális- és művészeti élet kiemelkedő eseménye az 1998 óta két évente sorra kerülő „Testvérvárosok Kulturális Fesztiválja”. Hatalmas érdeklődésre tart számot a hagyományosan megtartott Télbúcsúztató Városi Karnevál. Több ezren szórakoznak április 30-án és az augusztus 18-20-ig, a magyar államiság, az Alkotmány és az új kenyér tiszteletére megrendezett igényes, szórakoztató programokon az Ifjúsági Ház Szabadtéri Színpadánál. A szentesi- és a városkörnyéki lakosság óriási figyelemmel kíséri az év végi hangversenyeket.
A település egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye a helyi önkormányzat által fenntartott Városi Könyvtár (alapítva 1949-ben). A szépen felszerelt könyvtár hozzáférést biztosít a korszerű műszaki és tudományos információkhoz, irodalmi alkotásokhoz, pihentető- és szórakoztató könyvekhez. Gyűjti és őrzi a Szentesre vonatkozó nyomtatott helyismereti dokumentumokat, képi ábrázolásokat. Rendszerezi és feltárja azokat a társadalmi, történelmi, művészeti munkákat, periodikumokat, melyek a városra vonatkoznak vagy helyi szerzőtől származnak. A több mint 180 féle folyóirat friss hírekkel, aktuális információkkal látja el az olvasókat. A helyi kiadványok mellett minden országos napilapot beszereznek, de szép számmal járatnak társadalompolitikai, művészeti, irodalmi, ismeretterjesztő, tudományos folyóiratokat és szórakoztató magazinokat is. A 116.000 kötetes könyvtárban a kölcsönzésen, szaktájékoztatáson, bibliográfia készítésen kívül a használó igénybe veheti a fénymásolást, a számítógépes szövegszerkesztést, a fax-szolgáltatást is. Hasznos segítséget nyújthat a CD Jogtár, amely tartalmazza a teljes magyar hatályos joganyagot, a Magyar Közlönyben és a szakközlönyökben megjelent jogszabályokat, alkotmánybírósági határozatokat, APEH iránymutatásokat stb. A városi képviselőtestület munkája iránt érdeklődő állampolgár a könyvtárban megtalálhatja a közgyűlések jegyzőkönyveit. Népszerű szolgáltatás a házhozszállítás, mely havonta egy alkalommal történik, s azokhoz az idős vagy mozgásukban korlátozott emberekhez juttat el könyveket, akik nem tudják a könyvtárat személyesen felkeresni. A Városi Könyvtár szolgáltatásai iránti érdeklődést jelzi, hogy az évenként beíratkozó olvasók száma meghaladja a 6000 főt, a látogatók száma pedig a 90000 főt.
A 14 éven aluliak könyvtári ellátását a technikailag jól felszerelt, 25000 kötetes Gyermekkönyvtár végzi. A hagyományos szolgáltatások mellett rendszeresek a könyvtárbemutatók és könyvtárhasználati órák, ismeretterjesztő előadások, szabadidős és kézműves programok. A gyermekek olvasásra nevelése érdekében óvodás csoportokat is fogadnak játékos foglalkozásokon.
A város rangos kulturális és tudományos intézményei közé tartozik a megyei fenntartású Koszta József Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára. A múzeum a Csallány Gábor (1871-1945) által 1897-ben megszervezett Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat munkája nyomán alakult ki, s vált állandó gyűjteménnyé. A környéken feltárt rendkívül gazdag régészeti anyagában megtalálhatók a kőkorszak, a bronzkor, a népvándorlás és a honfoglalás korának leletei. A régészeti főprofil mellett jelentős a néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye. 1996-ban alapított új egységei: a Péter Pál Polgárház Múzeum, valamint a Fridrich Fényirda (fotográfiai múzeum) rekonstruált épülete. (A múzeumot külön fejezetben részletesen is bemutatjuk.)
A volt megyeháza épületében található Levéltár őrzi Csongrád vármegye, Szentes város, valamint a volt járások és a megyebeli községek XVIII. századtól keletkezett régi iratait. A 3500 folyóméternyi iratanyag mellett jelentős térkép-, plakát- és fotógyűjteménnyel rendelkezik. Figyelmet érdemel 12000 kötetes történelmi szakkönyvtára, benne a legfontosabb hazai történelmi szakfolyóiratokkal, országos és megyei statisztikai kiadványokkal, helységnévtárakkal, tiszticímtárakkal, a térségről szóló helytörténeti munkákkal és a régi szentesi újságokkal. A megye és a város történetét bemutató legértékesebb dokumentumok a Levéltár Állandó Kiállításán megtekinthetők. A Múzeum és a Levéltár helytörténeti tárlatai a Tájak Korok Múzeumok pecsételő helye.
