HURO SPORTTOURISM

Szentes Város Sportturisztikai Projektje: HURO 1101/172/2.1.3

Kategória

 RSS hírek a Szentes.hu-ról

Klauzál óvoda DAOP

Építési szabályzat

IVS

Renergy

Ipari Park fejlesztése

DAOP-1.1.1/A_2-09-2010-0001

Norvég projekt

HURO – HELP projekt

HURO 1001/030/2.4.2.

HURO/1001/226/2.1.2

A projekt kódja: HURO/1001/226/2.1.2

“Éjjeli menedék” bővítése

TIOP-3.4.2-11/1-2012-0111


Kultúra

Drámai tagozat előadása

Drámai tagozat előadása

Fúvószenekar (részlet)

Fúvószenekar (részlet)

Fúvószenekari találkozó

Fúvószenekari találkozó

Karneváli menet

Karneváli menet

Kiállítás a galériában

Kiállítás a galériában

Kiállítás a könyvtárban

Kiállítás a könyvtárban

Kiállítás a múzeumban

Kiállítás a múzeumban

Kismesterek alkotásai

Kismesterek alkotásai

Kismesterek kiéállítása a köynvtárban

Kismesterek kiéállítása a köynvtárban

Népzenei Sokadalom

Népzenei Sokadalom

Nyári színházi előadás

Nyári színházi előadás

Óévbúcsúztató a sportcsarnokban

Óévbúcsúztató a sportcsarnokban

Óévbúcsúztató koncert

Óévbúcsúztató koncert

Operett gála

Operett gála

Pengető citerazenekar

Pengető citerazenekar

Télbúcsúztató karnevál

Télbúcsúztató karnevál

Testvérvárosok fesztiválja

Testvérvárosok fesztiválja

Testvérvárosok fesztiválja 2.

Testvérvárosok fesztiválja 2.


Összefoglaló Szentes kulturális értékeiről

 A kulturális életről  

A városi önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények közül a legnagyobb a Szentesi Művelődési Központ (alapítva 1951-ben), amely négy épületben várja és fogadja a látogatókat. Az intézményhez kötődően számos művészeti csoport, baráti kör, klub és szakkör működik. Ezek tagjai – létszámuk meghaladja az ötszázat – nemcsak saját kedvtelésükre folytatják tevékenységüket, hanem évenként többször a nagyközönség előtt is bemutatkoznak. Mindig nagy sikert arat a Díszítőművész Kör és a Fotókör kiállítása, és szívesen tapsol a közönség az Arany Páva díjas Pengető Citerazenekar műsorainak. A citeraegyüttes és a Fotókör kimagasló munkáját a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díjjal ismerte el.

A szentesi- és a környékbeli közönség előszeretettel látogatja a Művelődési és Ifjúsági Ház rendezvényeit. Az épületben működő klubpresszó folyamatosan helyet ad alkalmi kiállításoknak is.

A szentesiek népszerű mozija a 200 férőhelyes Őze Lajos Filmszínház, amely a helyi születésű neves színművészről kapta a nevét. A képzőművészeti élet legjelentősebb színtere a Városi Galéria. Azon kevés vidéki kiállítóhelyek egyike, amelyik helyi fenntartásban országos hírű, változatos tárlatokat mutat be. Elsősorban a kortárs képzőművészek megismertetésére törekszik, de gyakran rendeznek nép- és iparművészeti, fotóművészeti és helytörténeti kiállításokat is. 1974-es alapításától napjainkig mintegy 300 tárlatnak adott helyet. A képzőművészeti élethez kapcsolódik a Szentesen létrehozott Katona Kiss Ferenc Alapítvány, amelyre az egész ország területéről pályázhatnak a fiatal képzőművészek.

 Szentes zenei élete nagy múltra tekint vissza. Első Dalárdája 1861-ben alakult, amely 1867-ben elnyerte az Aradon megrendezett országos „dalárünnepély” fődíját jelentő ezüst babérkoszorút. A napjainkban is élénk zenei élet egyik igen fontos tényezője a 40 tagú, főleg tanárokból álló felnőtt zenei együttes a Bárdos Lajos Vegyeskar. Számos megyei- és országos fesztiválon vettek részt szép eredménnyel. Szentesen immár hagyományossá vált a vegyeskar által elindított Egyházzenei Találkozó. Rendszeresen közreműködnek  a Magyar Rádió „Kóruspódium” című műsorában. Sikeres külföldi vendégszerepléseken vettek részt Németországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában és Szerbia-Montenegróban. A kórusok országos minősítésén 2000-ben „Hangversenykórus” minősítést kaptak, és elnyerték a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját.

Hasonlóan szép eredményekkel dicsekedhet az aranydiplomás Városi Fúvószenekar. Tagjai között az általános iskolai tanulótól a nyugdíjasig minden korosztály képviselve van. Az együttes műsorán a magyar történelmi indulóktól kezdve a klasszikus átiratokon keresztül a kortárs komoly- és könnyűzenéig szinte minden stílusú mű megtalálható. A zenekar az országos minősítésen elnyerte a „Fesztiválzenekar” megtisztelő címet; Csongrád Megye Közgyűlése pedig több évtizedes sikeres működéséért 1993-ban Alkotói Díjjal jutalmazta. Az együttes 1999-ben az Egri Nemzetközi Zenei Versenyen Aranydiplomát, 2000-ben Siklóson a Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen III. helyezést, 2001-ben pedig Jastrzebie Zdrójban (Lengyelország) a Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen „Nagydíjat” nyert. A 2002-ben Békéscsabán megrendezett „Zenit” Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen a zsűri Nívó Díjban részesítette a fúvósegyüttest. Évente átlagosan 25-30 hazai- és külföldi fellépésük van; az országos fúvószenekari fesztiválok mellett vendégszerepeltek Olaszországban, Németországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban és Lengyelországban. A Városi Fúvószenekar és a Bárdos Lajos Vegyeskar 1997-ben megalakította a Szentesi Zenebarátok Egyesületét, amelynek célja  hangversenyek rendezése és a két együttes működtetése.

A város kulturális életét a gazdag programkínálat is jellemzi. A helyi kulturális- és művészeti élet kiemelkedő eseménye az 1998 óta  két évente sorra kerülő „Testvérvárosok Kulturális Fesztiválja”. Hatalmas érdeklődésre tart számot a hagyományosan megtartott Télbúcsúztató Városi Karnevál. Több ezren szórakoznak április 30-án  és az augusztus 18-20-ig, a magyar államiság, az Alkotmány és az új kenyér tiszteletére megrendezett igényes, szórakoztató programokon az Ifjúsági Ház Szabadtéri Színpadánál. A szentesi- és a városkörnyéki lakosság óriási figyelemmel kíséri az  év végi hangversenyeket.

A település egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye a helyi önkormányzat által fenntartott Városi Könyvtár (alapítva 1949-ben). A szépen felszerelt könyvtár hozzáférést biztosít a korszerű műszaki és tudományos információkhoz, irodalmi alkotásokhoz, pihentető- és szórakoztató könyvekhez. Gyűjti és őrzi a Szentesre vonatkozó nyomtatott helyismereti dokumentumokat, képi ábrázolásokat. Rendszerezi és feltárja azokat a társadalmi, történelmi, művészeti munkákat, periodikumokat, melyek a városra vonatkoznak vagy helyi szerzőtől származnak. A több mint 180 féle folyóirat friss hírekkel, aktuális információkkal látja el az olvasókat. A helyi kiadványok mellett minden országos napilapot beszereznek, de szép számmal járatnak társadalompolitikai, művészeti, irodalmi, ismeretterjesztő, tudományos folyóiratokat és szórakoztató magazinokat is. A 116.000 kötetes könyvtárban a kölcsönzésen, szaktájékoztatáson, bibliográfia készítésen kívül a használó igénybe veheti a fénymásolást, a számítógépes szövegszerkesztést, a fax-szolgáltatást is. Hasznos segítséget nyújthat a CD Jogtár, amely tartalmazza a teljes magyar hatályos joganyagot, a Magyar Közlönyben és a szakközlönyökben megjelent jogszabályokat, alkotmánybírósági határozatokat, APEH iránymutatásokat stb. A városi képviselőtestület munkája iránt érdeklődő állampolgár a könyvtárban megtalálhatja a közgyűlések jegyzőkönyveit. Népszerű szolgáltatás a házhozszállítás, mely havonta egy alkalommal történik, s azokhoz az idős vagy mozgásukban korlátozott emberekhez juttat el könyveket, akik nem tudják a könyvtárat személyesen felkeresni. A Városi Könyvtár szolgáltatásai iránti érdeklődést jelzi, hogy az évenként beíratkozó olvasók száma meghaladja a 6000 főt, a látogatók száma pedig a 90000 főt.

A 14 éven aluliak könyvtári ellátását a technikailag jól felszerelt,  25000 kötetes Gyermekkönyvtár végzi. A hagyományos szolgáltatások mellett rendszeresek a könyvtárbemutatók és könyvtárhasználati órák, ismeretterjesztő előadások, szabadidős és kézműves programok. A gyermekek olvasásra nevelése érdekében óvodás csoportokat is fogadnak játékos foglalkozásokon.

A város rangos kulturális és tudományos intézményei közé tartozik a megyei fenntartású Koszta József Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára. A múzeum a Csallány Gábor (1871-1945) által 1897-ben megszervezett Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat munkája nyomán alakult ki, s vált állandó gyűjteménnyé. A környéken feltárt rendkívül gazdag régészeti anyagában megtalálhatók a kőkorszak, a bronzkor, a népvándorlás és a honfoglalás korának leletei. A régészeti főprofil mellett jelentős a néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye. 1996-ban alapított új egységei: a Péter Pál Polgárház Múzeum, valamint a Fridrich Fényirda (fotográfiai múzeum) rekonstruált épülete. (A múzeumot külön fejezetben részletesen is bemutatjuk.)

 A volt megyeháza épületében található Levéltár őrzi Csongrád vármegye, Szentes város, valamint a volt járások és a megyebeli községek XVIII. századtól keletkezett régi iratait. A 3500 folyóméternyi iratanyag mellett jelentős térkép-, plakát- és fotógyűjteménnyel rendelkezik. Figyelmet érdemel 12000 kötetes történelmi szakkönyvtára, benne a legfontosabb hazai történelmi szakfolyóiratokkal, országos és megyei statisztikai kiadványokkal, helységnévtárakkal, tiszticímtárakkal, a térségről szóló helytörténeti munkákkal és a régi szentesi újságokkal. A megye és a város történetét bemutató legértékesebb dokumentumok a Levéltár Állandó Kiállításán megtekinthetők. A Múzeum és a Levéltár helytörténeti tárlatai a Tájak Korok Múzeumok pecsételő helye.