Az eljárás jogi alapja*: Csjt. 92. §, Gyvt. 107. § c) pont, 114. § a)-b) pont, Gyer. 27-33. §

Hatáskör:

1. BÍRÓSÁG, HA:

• házasság felbontása és/vagy gyermekelhelyezés iránt per van folyamatban,
• a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, két éven belül e döntés megváltoztatására,
• a bíróság a szülői felügyeleti jogot megszüntette, vagy akinek a szülői felügyeleti joga a Csjt. 48. § (3) bekezdésével szűnt meg, és a gyermek örökbefogadására került sor..

2. VÁROSI GYÁMHIVATAL DÖNT, HA:

• nincs bontó-, vagy gyermekelhelyezési per folyamatban, de a különélő szülők nem tudnak megegyezni, ill. a szülők és a gyám között vita van,
• a bírói döntés jogerőre emelkedése óta két év már eltelt,
• nagyszülő és/vagy egyéb jogosultak gyermekkel való kapcsolattartásáról ,
• a családból kiemelt, gyámság alatt álló gyermek szülőjével való kapcsolattartásáról ,
• a vér szerinti szülő és a családba fogadott gyermek közötti kapcsolattartás szabályozásáról,
• az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról a gyermekotthon házirendjére,  valamint a nevelőszülői család tiszteletben tartására figyelemmel.

 Illetékesség: Lásd: Gyár. 21. § (1) a.) pont

 Formái:

1. Folyamatos:

• a.) látogatás
• b.) elvitel
• c.) levél, telefon, ajándék, csomag

2. időszakos:

• a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlét

Fogalommeghatározás:

• “folyamatos kapcsolattartás”: visszatérően, rendszeres időközökben ismétlődik
• “időszakos kapcsolattartás”: rendkívüli kapcsolattartás (kettős ünnepek, iskolai szünetek)

Kapcsolattartásra, illetve a kérelem előterjesztésére jogosultak:

• a különélő szülők,
• nagyszülő,
• nagykorú testvér, HA a kapcsolattartásra jogosult szülő (nagyszülő) nem él vagy tartósan akadályozva van a kapcsolattartásban,
• a kapcsolattartásra jogosult szülő testvére, HA a szülő (nagyszülő) nem él vagy tartósan akadályozva van a kapcsolattartásban vagy önhibájából nem gyakorolja,
• a kapcsolattartásra jogosult szülő házastársa, HA ez szülő (nagyszülő) nem él, vagy tartósan akadályozva van a kapcsolattartásban, vagy a kapcsolattartás jogát önhibájából nem gyakorolja ,
• a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is előterjesztheti a szabályozásra, újraszabályozásra vonatkozó kérelmét.
• Büntetés-végrehajtási Intézetben lévő szülőnek – indokolt esetben – előmozdítható a kapcsolattartás, adható a gyerekről információ, ha ez nem veszélyezteti a gyermeket.
• Gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek gyámja engedélyével más személlyel is kapcsolatot tarthat. Vita esetén a gyámhivatal dönt.

A kérelem irányulhat:

• egyezség jóváhagyására,
• kapcsolattartás szabályozására,
• szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására (korlátozás, szüneteltetés, megvonás, újraszabályozás).

Eljárás:

Cél: Egyeszség létrehozása. Elsősorban tárgyalás keretében (ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meg kell hallgatni!)

1. Kapcsolattartás szabályozása egyezséggel

Az egyezségről szóló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• az időszakos és folyamatos kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát
• átadás-visszaadás helyét és módját, idejét
• elmaradás esetén az értesítési kötelezettséget és az elmaradt kapcsolattartás pótlását
• szükség esetén az egyéb kapcsolattartási formákat
• tájékoztatást a kapcsolattartási jog korlátozásának, szünetelésének, megvonásának okairól, következményeiről

2. Kapcsolattartás szabályozása határozattal. A határozat kétféle lehet:

• a) kapcsolattartást szabályozó,
• b) kérelmet elutasító, ha a kapcsolattartásra jogosult szülő:
  • súlyosan veszélyezteti a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését
  • szülői kötelezettségeit, a tartási kötelezettsége kivéve, saját hibájából tartósan nem teljesítette vagy elhanyagolta és nem változtatott ezen a magatartásán.

A kapcsolattartás újraszabályozása
A kapcsolattartás korlátozása, szünetelése és megvonása

A már megállapított kapcsolattartás újraszabályozása:

1. A megállapított kapcsolattartási jog (forma, gyakoriság, időtartam tekintetében) korlátozása kérelemre, ha a kapcsolattartásra jogosított szülő jogával visszaél:

• a gyermek sérelmére
• a gyermeket nevelő személy sérelmére

Visszaélés az is, ha a jogosított nem a szabályozásnak megfelelően élt jogával illetve ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget.

2. A megállapított kapcsolattartási jog szünetelése kérelemre, ha a kapcsolattartásra jogosított szülő jogával súlyosan visszaél:

• a gyermek sérelmére
• a gyermeket nevelő személy sérelmére

A szüneteltetés és korlátozás leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év!

3. A megállapított kapcsolattartási jog kérelemre történő megvonása, ha a kapcsolattartásra jogosított jogával súlyosan visszaél:

• a gyermek sérelmére
• a gyermeket nevelő személy sérelmére
• és ezzel a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette.

Az újraszabályozás során, ha indokoltnak látszik, a kapcsolattartási jog:

• korlátozása,
• szüneteltetése,
• megvonása

a régi határozat végrehajtását az új határozat jogerőre emelkedéséig fel lehet függeszteni. Újraszabályozás során feloldható a korlátozás, szüneteltetés, megvonás a gyermek érdekében, HA már ezek okai megszűntek.

---

* Az eljárás jogi alapjánál használt rövidítések:

 

•    Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.
•   Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.
•   Gyvt. = A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
•   Ket. = A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
•   Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
•   Gyár. = A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet